Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak

132 298. szám. a Képviselőház elé, újból kérvén, hogy nópgyülésünk határozatát magáévá tenni s a véderőj avaslatokat elvetni méltóztassék. Hazafias tisztelettel a hajdúszoboszlói választókerület polgárságának Hajdú­szoboszlón, 1902. évi november hó 9-én tartott népgyüléséből: Bor János s. k, Ádám János s. k., népgyűlési jegyző. népgyűlési elnök. 4.890. ikt. sz.: Arad sz. kir. város törvényhatósági bizottsága. Mélyen tisztelt Képviselőház! A honvédelmi minister úr Ő Nagyméltósága folyó hó 6-án két törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé a közös hadsereg és honvédség ujonczlétszámának megállapítására vonatkozólag, mely törvényjavaslatok czélzata oda irányul, hogy a közös hadsereg és hadi tengerészet fentartására eddig megajánlott 103.100 főnyi ujonczjutalók 125.000 főre felemeltessék és a magyar honvédség ujonczjutaléka az eddig 12.500 fő helyett 15.000 főben állapíttassák meg. Ezen törvényjavaslatok alapján a hadügyi kormány részéről megkívánt ujoncz­létszám a közös hadseregre vonatkozólag 9.549 fővel, a honvédségre vonatkozólag pedig 2.500 fővel haladja meg az eddig Magyarország részéről kiszolgáltatott ujonczlétszámot, s így a beterjesztett törvényjavaslatok ezen az alapon az 1903. évre több mint 12.000 egyént akarnak a polgári tevékenység teréről elvonni és katonai szolgálatra kényszeríteni. Ezen kívül felhatalmazást kér a nagyméltóságú honvédelmi Minister úr arra, hogy a béke-létszám kiegészítésére az 1902—1903. évi legifjabb sorozási évfolyam­ból a magyar korona országaiban 2.565 főnyi póttartalékost kivételesen rendes katonai szolgálatra visszatarthasson. Mindezek összegezésével több mint 15.000 főnyi véráldozatot kivan ujabban a hadügyi kormányzat, mihez ezen ujoncztöbblet eltartására szükségeltető pénz­áldozat is járul. Az ország évről-évre súlyosbodó gazdasági helyzetét figyelembe véve, a had­sereg béke-létszámának ily exorbitans felemelése éppenséggel nem indokolt, s egy­átalában nem áll arányban az ország teherviselési képességével. Az ország görnyed a katonai kiadások terhe alatt, melyek évről-évre aggasztó módon emelkednek, míg a közgazdasági viszonyok évről-évre ijesztő módon rosszabbodnak. Ily körülmények között 15.000 főnél nagyobb számú munkaerőnek a productiv gazdasági tevékenység teréről való elvonása oly beláthatlan gazdasági kárát képezné az országnak, mely méltán kelt aggodalmat minden hazafinak keblében az iránt, hogy nem érkeztünk-e el azon pontig, melyen túl már az országot a közgazdasági összeomlás és megsemmisülés veszélye fenyegeti, mely veszedelemmel szemben a hadsereg harczképessógének tervezett kifejlesztése alárendelt jelentőségűvé válik. Azon mély aggodalmat, melyet e két törvényjavaslat előterjesztése ország­szerte okozott, teljes mértékben osztja városunk közönsége is. Teljes bizalommal fordulunk azért a mélyen tisztelt Képviselőház elé azon kérelemmel, hogy komoly fontolóra véve az általunk jól meggondolva előterjesz­tetteket, s figyelembe véve az országnak nagyon is mostoha gazdasági viszonyait, a közös hadsereg és honvédség ujonczlétszámának megállapításáról, megajánlásáról és a póttartalékosoknak a közös hadsereg és hadi tengerészet béke-létszámának

Next

/
Thumbnails
Contents