Képviselőházi irományok, 1901. XX. kötet • 238-284. sz.

Irományszámok - 1901-264. Törvényjavaslat, a czukoradóról szóló 1899. évi XVIII. törvényczikk határozmányainak módositásáról és kiegészítéséről

264. szám. 141 ez a czukor kivitelét támogató jutalmak tényleges felemelését vonta volna maga után, a mi nem ütköznék ugyan a bruxellesi egyezmény rendelkezéseibe, de mégis a látszatát is kerülni akarja a kormány annak, hogy a czukor termelési és kivi­teli jutalmaknak nemzetközi egyöntetű megszüntetését közvetlenül megelőzőleg nálunk a kiviteli jutalmak emeltettek. Másodsorban azért, mert a külföldre leendő kiszállításra a folyó termelési időszak folyamán rendelkezésre álló jelentékeny czu­kormennyiségnek, a német birodalom által adott czukorkiviteli jutalomnak meg­felelő jutalomban való részesítése, igen tetemes terhet róna az államkincstárra. E körülményekre való tekintettel, a kormány csak annak biztosítására kivan szorítkozni, hogy akifizethető kiviteli jutalmak összegének aránya az 1902/1903-iki termelési időszak folyamán kiviteli jutalomra való igény mellett előreláthatólag hivatalos eljárás alá vonandó czukormennyiségekliez olyan legyen, mint volt az 1900/1901-iki termelési időszakban a kifizetett czukorkiviteli jutalmak összegének aránya, a kiviteli jutalom igénybevétele mellett a vámvonalon át kiszállított czukor­mennyiségekliez. Ez a czólja a jelen törvényjavaslat 4. §-ának, a mely szerint az osztrák-magyar vámterületen az 1902/1903-iki meghosszabbított termelési időszak folyamán kifi­zethető czukorkiviteli jutalmak legnagyobb összege felemeltetik 21 millió koronára, ez lévén az az összeg, a melyből a termelési időszak kezdetén meglevő készleteknek és az eddig ismert termelési eredmények alapján meglehetős pontossággal megálla­pítható idei czukortermelésnek, továbbá az előrelátható belföldi fogyasztás részére szükségelt czukormennyisógeknek számbavétele mellett, a kivitel czéljaira rendel­kezésre álló czukor minden métermázsáj ára annyi kiviteli jutalom fog esni, mint az 1900/1901-iki termelési időszakban. Az 1900/1901-iki termelési időszakban az osztrák-magyar vámterületről a vámvonalon tényleg kilépett 5,447.089­21 mm. fogyasztási czukor és 902.176­40 mm. nyersczukor, úgy hogy a 18 millió korona összes kiviteli jutalomból esett kerekszániban egy-egy métermázsa fogyasztási czukorra 2 K 96 f és egy-egy métermázsa nyersczukorra 2 K 06 f. Az 1902/1903-iki termelési időszak folyamán a kivitel czéljaira rendelkezésre álló czukormennyisóg a következőképen állapítható meg: A termelési időszak elején készletben maradt 1,203.937 mm. fogyasztási czukor ós 1,263.938 mm. nyers­czukor; előrelátható termelés nyersczukor-értékben 10,100.000 mm. A fogyasztás szükséglete 1902. augusztus 1-től 1903. évi szeptember végéig, a mig az új idény­ben előállított czukor a piaczra hozható, 4,554.373 mm. nyersczukor-értékben s marad a kivitel számára az 1900/1901-iki termelési időszak aránya szerint fel­osztva 6,381.243 mm. fogyasztási czukor és 1,057.002 mm. nyersczukor. Ahhoz tehát, hogy a fogyasztási czukor minden métermázsáj ára 2 K 96 f s a nyersczukor minden métermázsáj ára 2 K 06 f kiviteli jutalom essék, 21,065.903 korona lenne szükséges. A törvényjavaslat 5. §-a, a közös vámterület tényleges fennállásának tekin­tetbevételével a bruxellesi egyezmény 3. §-ához tartozó zárójegyzőkönyvben lefek­tetett azt az elvet van hivatva megvalósítani, hogy az egyezményben résztvevő minden czukortennelő állam belső piaczának ellátása az illető állam czukorterme­lését illeti meg. E czél megvalósítására a törvényjavaslat a közös vámterület tény­leges állapotára való tekintettel azt az eszközt választotta, a mely fogyasztási adó törvényhozásunkban már ismeretes, tudniillik a belföldi fogyasztás részére átenged­hető, azaz megadóztatható mennyiségek kontingentál ásat. A szeszadó terén 1888 óta fennálló és azóta a kitűzött czólnak megfelelő irányban működő kontingentálás, a kontingenseknek a magyar korona országai

Next

/
Thumbnails
Contents