Képviselőházi irományok, 1901. XX. kötet • 238-284. sz.

Irományszámok - 1901-263. Törvényjavaslat, a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről

263. szám. 105 jelentőséggel biró czukorkivitelük lesz, és ezt a hetedik czikk szerint szervezendő bizottság megállapította. Ezek az államok ugyanis ma nem birván czukorkivitellel, nem állott volna semmikópen érdekükben, hogy az egyezményhez csatlakozzanak, ha ez által megfosztattak volna attól, a mi az egyezménytől való távolmaradásuk esetén feltétlenül módjukban lett volna, hogy czukortermelésüket jutalmak és védvám által a belső fogyasztás mérvéig emeljék. Viszont ezeknek az államoknak a csatlakozása az egyezményhez nemcsak azért örvendetes, mert biztosítékot nyújt arra, hogy ha ezeknek az államoknak a czukortermelóse exportképes lesz, az nem fog jutalmak oltalma alatt a világpiaczon megjelenni, de fontos ezeknek az államoknak a csatlakozása az egyezményhez abból a szempontból, hogy ez által egyelőre, a mig czukorbevitelre szorulnak — piaczuk a jutalomban nem részesülő czukornak biztosíttatik. A hetedik czikk az egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére hivatott állandó bizottság szervezetéről és hatásköréről intézkedik. A bizottság szervezetére nézve kiemelem, hogy az az egyezményben résztvevő államok egy-egy szavazattal biró kiküldöttjéből ós az ezekhez esetleg kirendelt szavazattal nem biró segédekből áll, és hogy a bizottság mellett egy állandó iroda lesz szervezve, a mely a czukorra vonatkozó törvényhozás és statisztika körébe vágó mindennemű adatok gyűjtésére és rendezésére lesz hivatva. Az egyezmény e czikkében világosan ki van mondva, hogy Ausztria és Magyarország külön szerződő felek, a mi megnyugtathatja egyúttal mindazokat, a kiknek az egyezménynyel szemben bárminő közjogi aggályaik vannak. Az egyezmény hetedik czikke szerint összeállított bizottság hatásköre rendszerint csak véleményező leend, de szótöbbséggel való döntési joga van a bizottságnak ama kérdések tekintetében: 1. hogy a VI. czikkben említett államok alkalmazkodnak-e a reájuk vonatkozó külön feltótelekhez; 2. hogy az egyezményben részt nem vevő valamely államban léteznek-e jutalmak s mily nagyok azok. Minden szerződő állam jogosítva lesz a bizottság ily határozatának felülvizsgálását kívánni. A bizottság tagjainak és segédeiknek díjazása a kiküldő államok terhét fogja képezni, a bizottság többi költségei pedig a szerződő államok által együttesen viseltetnek, egy a bizottság által megállapítandó felosztási kulcs szerint. A nyolczadik czikk arról gondoskodik, hogy olyan jutalmazott czukor, a mely valamely szerződő államnak vagy gyarmatainak területét érinti, más, az egyezményben résztvevő államba, az egyezmény előnyének élvezete mellett, beszállítható ne legyen. Önmagától érthető intézkedés ez, mert nélküle a jutalmazott czukor elleni védekezés nem lenne teljes. Ez a rendelkezés az egyezményben résztvevő államok összes gyarmataira és tengerentúli birtokaira kiterjed, az egyezmény szempontjából önállóaknak tekintendő angol autonóm gyarmatok és Brit-Keletindia kivételével. A kilenczedik czikk ama módozatokat tárgyalja, a melyek mellett az egyezményt eredetileg alá nem iró államok ahhoz csatlakozhatnak. A csatlakozás csak az összes jogok ós kötelezettségek vállalása mellett, a hetedik czikk szerint szervezett állandó bizottság hozzájárulásával történhetik, s a csatlakozás hatálya mindenkor az egyezmény szerinti termelési időszak kezdetén, azaz szeptember hó 1-én kezdődik, még pedig ama szeptember hó 1-én, a mely annak a jegyzéknek az elküldését követi, a melylyel a belga kormány a többi szerződő hatalmakat a csatlakozásról értesíti. A tizedik czikk az egyezmény hatálybaléptének idejét 1903. évi szeptember hó 1-ére tűzi ki, és tartamát öt évben állapítja meg. Azok, a kik az egyezményt Képvh. iromány, 1901—1906. XX. kötet. 14