Képviselőházi irományok, 1901. XX. kötet • 238-284. sz.

Irományszámok - 1901-263. Törvényjavaslat, a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről

102 263. szám. és Brit-Keletindia piaczairól és kiszorul valószínűleg az összes angol gyarmatok piaczairól. Mert, ha általában sem tartható valószinűnek, hogy az angol gyarmatok a jutalmazott czukor után — az egyezménynek az ezt aláiró összes répaczukrot termelő államok által való elfogadása esetén is, — kiegyenlítő vámot ne szedjenek, úgy feltótlenül számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy ha egy vagy több jelentékenyebb répaczukorterméléssel és kivitellel biró állam az egyezményt el nem fogadja ós jutalmakat ad, az angol kormány összes befolyását latba vetendi, hogy az ily czukor kiegyenlítő vámok által az angol gyarmatokról is kiszoríttassék. Nagyon kiskörű lesz tehát az a piacz, a mely ez esetben czukorkivitelünk számára nyitva leend, s még az így megmaradó piaczok egyike-másika is az egyezményben résztvevő világhatalmak együttes befolyásának engedve, könnyen elzárhatja piaczát a jutalmazott czukor elől. Különösen félős, hogy ezt megteszi a czukorkivitelünk szempontjából nem csekély fontosságú Japán. Czukorkivitelünk számára tehát nagyon kevés, bizonytalan és kis felvételi képességgel biró piacz maradna nyitva. És ezeken a piaczokon versenyeznünk kellene, nemcsak a hozzá túlnyomó részben közel fekvő és igen magas jutalmat élvező orosz czukorral, hanem az osztrák czukorral is, mert, ha mi elvetjük az egyezményt, ezzel a birodalmi tanácsban képviselt királyságokat és országokat is kényszerítjük az egyezmény elvetésére. De még azt sem remélhetjük, hogy a kivitelünk számára így nyitva maradó piaczokon, csak az orosz ós osztrák czukorral kell versenyeznünk, mert eltekintve a más kisebb jelentőségű kivitellel biró államoknak, esetleg jutalmazott czukrától, kétségtelen, hogy ezeken a területeken, legalább is időlegesen a nagy túltermelés fennállása alatt, meg fog jelenni a jutalomban nem részesülő czukor is. Az egyezménytől való távolmaradásunk és czukrunknak továbbra is jutalomban való részesítése által, ezek szerint, könnyen kitennők magunkat annak a veszélynek, hogy kiviteli piacz hiányában czukrunkat, a termelésére fordított nagy áldozatok daczára sem tudnók értékesíteni. De ha czukortermelósünk az egyezmény elvetése esetén is megtarthatná kiviteli piaczait és fejlődésképességét, akkor sem vehetné magára a törvényhozás a felelősséget a fogyasztó és adófizető közönséggel szemben, hogy nem ragadta meg az alkalmat arra, hogy a czukor termelését és kivitelét előmozdító és az államháztartásra és a fogyasztó közönségre egyaránt nagy terheket rovó jutalmak rendszerét megszüntesse akkor, a mikor erre az iránytadó többi államokkal való egyöntetű eljárás utján meg van a lehetőség s a mikor ezeknek a jutalmaknak további fentartása a magyar czukortermelés jövője érdekében nem látszik feltétlenül szükségesnek, és a magyar czukortermelés versenyképessége a jutalmak eltörlése mellett is biztosítottnak tekinthető. Ezek után áttérek az egyezmény egyes rendelkezéseinek rövid ismertetésére és indokolására. Az első czikkben kötelezik magukat a hatalmak arra, hogy a czukor termelését és kivitelét előmozdító mindenféle jutalmakat eltörlik s hogy ily jutalmakat az egyezmény tartama alatt nem engedélyeznek. Jutalmaknak tekinti az egyezmény mindazokat az előnyöket, a melyek az állam pénzügyi törvényhozásából, a termelők különböző csoportjaira közvetlenül vagy közvetve hárulnak. Habár " az egyezmény öt pontban felsorolja az ily jutalmak legfontosabbjait, az egyezmény aláírását megelőző tárgyalások jegyzőkönyveiből kitűnik, hogy ez a felsorolás nem tekinthető kimerítőnek oly értelemben, hogy az ezen öt pont egyike alá sem tartozó előny, jutalomnak nem volna minősíthető. Ellenkezőleg az alábbiak szerint létesítendő állandó bizottságnak lesz a feladata esetről-esetre dönteni a felett, hogy valamely állam törvényhozása nem-e rejt magában az egyezmény szerint tiltott jutalmat. Valóban ez látszik a kérdés egyedüli megoldási módjának, mert a legkörültekintőbb és legkimerítőbbnek látszó felsorolás sem zárna ki eset-