Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.

Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés

VII Az adatgyűjtő hatóságok a náluk befolyó árúnyilatkozatokat havonkint egyszer,anagyobbállomásokhavonkintkétszer a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz küldik be. Ez a hivatal végezi az adatok feldolgozását s az eredményeket havi füzetekben és évi közleményekben hozza nyilvánosságra. Az évi közlemények kezdettől fogva, a havi közlemények pedig a folyó 1902. év eleje óta nemcsak a mennyiségi, hanem az értékre vonatkozó adatokat is tartalmazzák. Az értékeket az e czélból szervezett külön bizottság, a hazai ipar és kereskedelem legkiválóbb képviselőiből alakított magyar áruforgalmi statisztikai állandó értékmegállapító bizottság állapítja meg. A magyar korona országainak 1891— 1901. évi külkereskedelmi forgalmáról a in. kir. központi statisztikai hivatal évi közleményei alapján összeállított s itt következő kimutatások beosztás tekintetében megegyeznek azokkal a kimutatásokkal, melyek az osztrák-magyar vámterület 11 éves külforgalmáról készültek. A kimutatások tehát itt is hat külön kötetben foglalvák össze s egy-egy kötet ugyanazon adatokat tartalmazza a magyar korona országainak forgalmáról, mint az előbb említett összeállítások megfelelő kötetei az osztrák-magyar vámterületről. Az I. kötet tehát itt is összefoglaló adatokat tartalmaz, nevezetesen a magyar korona országai külforgalmának főeredményeit a vámtarifa 50 főcsoportja, továbbá származási és rendeltetési országok szerint. Ez a kötet tartalmazza továbbá a legutóbbi 11 év külkereskedelmi forgalmának nyers anyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint való részletezését ezer koronákban. A

II— VI. kötetekben, a részletes adatok foglaltatnak a vámtarifa 50 főcsoportjának sorrendjében, vagyis ezek a kötetek tüntetik fel az egyse főcsoportoknak, az ezeken belül képezett fontosabb árúcsoportoknak, úgyszintén az egyes árúknak forgalmát az 1891—1901. évekről,mennyiség és érték szerint s a főbb származási és rendeltetési helyek részletezésével. A táblázatok elrendezésében itt is megtartatott az osztrák-magyar vámterületre vonatkozó kimutatások összeállításánál követett beosztás, vagyis ezekben a táblázatokban is előbb a főcsoport összes forgalma van kimutatva, azután a főcsoportba tartozó árúké, s közben a főcsoporton belül képezett fontosabb árucsoportoké, így pl. a II. kötet 52. lapján közölve van a vámtarifa VI. főcsoportjának (gabona és hüvelyesek; liszt és őrlemények; rizs) egész forgalma, az 53. lapon csupán a gaboiianeműeké összefoglalva, az 54—62. lapokon pedig ugyanazoké egyenkint részletezve. A 63. lap a hüvelyesek forgalmát mutatja be összefoglalva, a 64—68. lapok ugyanazokét egyenkint részletezve. A 69. lap tartalmazza a maláta forgalmi adatait, a 70. a rizsét, a 71. és 72. lapok a fejtett és fejtetlen rizsét külön-külön. A főcsoportba tartozó árúkról készült táblázatok sorozatát a 73—79. lapok zárják be, a 73. lap az őrlemények forgalmi adatait tünteti fel összesítve, melyet a 74—79. lapokon az egyes őrlemények forgalmának részletezése követ. Egy-egy árú, illetőleg árúcsoport vagy főcsoport forgalma egy teljes lapot foglal el, a lap felső részén találhatók a behozatal, az alsó részen a kivitel adatai, teljesen azonos táblázatokban. A táblázatok első rovata a éveket sorolja fel, melyekre az adatok vonatkoznak, a második rovat a behozatal, illetőleg kivitel összes mennyiségét tünteti fel métermázsákban vagy darabokban, a harmadik | rovat az összes forgalomból a tengeri