Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.
Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés
XXII A fontosabb országokkal való külforgalmunk föeredményeit az 1891., 1896. és 1901. évekről érték és százalék szerint a következő táblázat mutatja: 1 a >cá fi O ' Az országok megnevezése B e h o z a t a ián 1 1901-ben Kivi t e 1 1 a >cá fi O ' Az országok megnevezése 1891-ben 1896-1 a t a ián 1 1901-ben 1891-ben 1896-ban 1901-ben 1 a >cá fi O ' Az országok megnevezése ezer koronákban 0/ / íjban ! ezer koronákban »/oban ezer koronákban ban ezer koronákban ban ! ezer koronákban °/oban ezer koronakl ban °/obau 1 Ausztria 840.847 83-62 889.358 81-01 905.198Í 78-88 823.969 75-56 834.184; 76-57 897.086! 70-91 2 Bosznia és Herczegovina 8.233 0-82 15.662 1.48 14.313 1-2S 9.294 0-85 14.356 1'32 23.765 1'87 3 Németország 39.281 3'91 58.083 5'29 60.112: 5 -24 114.892 10-54 107.811 9'90 140.583! ll-ll 1 4 Olaszország 6.744; 0-67' 20.960 1-91 19.674; 1-71 12.475 l-l* • 20.486' 1"88 31.087! 2-46 5 Francziaország . • 2,842 : o-as; 4.513 0-41 10.162 0-89 33.635 3-os 22.567 2-07 28.683; 2-27 6 Nagy-Britannia 8.418 0-841 12.265 1-12 18.055: 1-57 22.740: 2'09 20.998: 1'93 24.1551 iJ 7 Rumánia 9.321 0-93; 11.3C2 1'03 13.340 llf. 10.671; o-9s: 17.444Í 1'60 14.397; 1-lJ 8 Szerbia 44.575 4'4s!' 37.422 3'41 32.912 2-88 13.250 1-22 7.114: 0-65 8.786 0-M Egyéb országok Összesen 45.300 4-5o[ 48.225 4'39 73.815 6'42 49.487 4'54 44,447 4'08 96.647 7-64 Egyéb országok Összesen 1.005.561 lOO-oo" L,097.790 100-oo 1.147.581 100-0'j 1.090.413! 100-00^ L089.407 100-oo 1.265.189 100-00 : ! Ausztriából 1901-ben 905*2 millió korona értékű árút hoztunk be, míg az 1891. évi behozatal értéke 840s, az 1896. évi behozatal értéke pedig 889*4 millió korona volt. Az abszolút számokat tekintve, tehát meglehetős az emelkedés, de százalék szerint nem növekedést, hanem csökkenést észlelhetünk, jeléül annak, hogy a többi országokból való behozatalunk nagyobb mértékben növekedett, mint behozatalunk Ausztriából. Megjegyzendő különben, hogy a csökkenést részben az a körülmény is fokozza, hogy 1901-ben már a behozatalból ki vannak választva a trieszti szabad kikötőből behozott árúk, ellenben a korábbi években bentfoglaltatnak Ausztria forgalmában. Ausztria nemcsak behozatalunkban, hanem kivitelünkben is túlnyomósággal bir, kivitelünk értékének 1901-ben 70'9i, 1891-ben pedig 7556 százaléka esett Ausztriára. Itt tehát Ausztria aránya ? mely különben itt is csökkenő irányt követ, még sem oly nagy, mint a behozatalban. Azokat a fontosabb árúkat, melyekAusztriával való forgalmunkban szerepelnek, nem látszik indokoltnak felsorolni. Annál a nagy túlnyomóságnál fogva, melylyel Ausztria úgy behozatalunkban mint kivitelünkben bir, úgyszólván alig van jelentékenyebb árúczikk, melyet nem legnagyobb részben Ausztriából kapnánk, viszont összes fontosabb kiviteli czikkeink legnagyobb része is Ausztriában talál piaczot. Az ezen forgalomban szereplő fontosabb árúczikkek tehát csaknem kivétel nélkül ugyanazok, melyek az öszszes forgalomban is első helyen vannak. Boszniából és Herczegovinából az utóbbi években évenkint mintegy 14—15 millió korona értékű árút hozunk be, melyek között a donga, aszalt szilva, maró nátron, zab, búza és nyers vas a fontosabbak. Kivitelünk szintén meglehetős szerény határok közt mozog, csak a legutóbbi 4 évben állott be némi emelkedés. A kiviteli árúk sorában a liszt áll első helyen, ott találjuk továbbá a kukoriczát, finomított czukrot, pamutszöveteket, talpbőrt, férfiruházatokat stb.
