Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.
Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés
XI a kiviteli többlet pedig 1900-ban, mely évben az 217 millió koronányi óriási összeget ért el. Ennél a nagy kiviteli többletnél még a hozzá legközelebb álló 1901. évi eredmény is kerek száz millió koronával kisebb. A tizenegy éves időszak adatait egybefoglalva, a behozatali többletek összege 222i, a kiviteli többleteké pedig 4754 millió koronára rúg, vagyis 11 év alatt külföldre kivitt árúinkért 253"3 millió koronával kaptunk többet, mint a mennyit a külföldnek az onnan behozott árúkért fizettünk. Ez a körülmény azt látszik tanúsítani, hogy külkereskedelmi mérlegünk hosszabb időszakon át mégis erősebben hajlik az aktivitás, mint a passzivitás felé. A forgalom alakulását a vámtarifa ötven főcsoportja szerint vizsgálva, a behozatalban a pamutárúkat magában foglaló XXII. főcsoportnál találunk legnagyobb összeget. Az ezen főcsoportnál szereplő behozatali érték a legtöbb évben meghaladja a 150 millió koronát, s csupán 1893-ban száll le 133 millió koronára, de viszont 1899-ben és 1901-ben a 180 millió koronán is felül emelkedik. Általában behozatalunk értékének körülbelől hatodrésze évről-évre ezen főcsoportra esik. A másik fontos behozatali csoport a gyapjúárúkat tartalmazó XXIV. főcsoport, hol az érték hat évben meghaladja a 100 millió koronát, a többiekben közel i ar a száz millióhoz, s csupán az első három évben marad 90 millió koronán alul. A XXffl. főcsoport (len, kender, juta s az ezekből készült árúk) értékösszege a legutóbbi 7 évben évi 33—37 millió koronát, a korábbi években 40—50 millió koronát tett; selyemárúkért (XXV. főcsoport) pedig évi 45—60 milliót fizettünk a külföldnek. A felsorolt főcsoportok forgalmához még a ruházatokat is (XXVI. főcsoport) hozzászámítva, a melyeknél a behozatal értéke évenkint 48 és 70 millió korona közt ingadozik, arra az eredményre jutunk, hogy a fonó-szövőipar termékeiért és a ruházatokért (XXII— XXVI. főcsoportok) évenkint mintegy 380—440 millió korona megy ki tőlünk a külföldre, vagyis behozatalunk értékének jóval több mint harmadrésze ezekre az árúcsoportokra esik. De a felsorolt főcsoportokon kívül még több más főcsoportnál is igen nagy öszszegekkel szerepel a behozatal. Ilyen mindjárt a VI. főcsoport (gabona, hüvelyesek, liszt, őrlemények és rizs), melynél az évenkinti érték rendszerint meghaladja a 30 millió koronát, sőt 1897-ben és 1899-ben közel járt az 50 millióhoz, 1898-ban pedig 95-8 millió koronát tett. Vágó- és igás állatokból (VIII. főcsoport) szintén van évről-évre jelentékeny behozatalunk, a mely érték szerint 1894-ben volt a legnagyobb s 1901-ben a legkisebb. Előbbi évben a behozatal értéke 35*5 millió korona volt, az utóbbiban 23.i millió koronára csökkent. Az italok (XIII. főcsoport) behozatala főleg a kilenczvenes évek elején volt nagyon erős: de még az 1901. évi behozatal értéke is, az olasz bor behozatalának nagy csökkenése daczára meghaladja a 32 millió koronát. Az italoknál látható csökkenő irányzat ellentéte mutatkozik a fát és szenet magában foglaló XV. főcsoportnál, hol az érték határozottan emelkedő irányzattal, bár nem megszakítások nélkül, 1891-től 1901-ig 36*5 millió koronáról 48s millió koronára növekedett. A növekvést főkép a kőszénbehozatal állandó emelkedése idézi elő. Jelentős helyet foglalnak el behozatalunkban a kikészített bőrök és bőrárúk is (XXXII. főcsoport), mert az ez árúknál kimutatott érték csupán 1891-ben maradt 50 millió koronán alul, míg a többi években az 50, sőt néhány évben a 60 millió koronát is meghaladja. Körülbelől ezen B* •
