Képviselőházi irományok, 1901. VIII. kötet • Az Osztrák-Magyar vámterület külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. I. kötet

1901 Bevezetés

VII árúké a statisztikai számok sorrendjében, közben pedig a fontosabb árúcsoportok forgalma összesítve is fel van tüntetve, így pl. a II. kötet 131. lapján a | VIII. tarifaosztályba tartozó összes vágó- j és igásállatok forgalma van kimutatva, a 132. lapon csupán a vágóállatok forgalma van együvé foglalva, melyet a 133—143. lapokon a különféle vágóállatok forgalmának egyenkint való részletezése követ. A 144. lap a lovak for- \ gabnának összesített adatait, a 145—152. lapok ugyanazokat részletezve, végül a j 153—154. lapok a tarifaosztályba tar1 tozó többi igásállatok forgalmát tártai- i mázzák. Minden egyes árú, illetőleg árucsoport forgalma rendszerint egy lapot foglal el, a lap felső része a behozatal, az alsó rész a kivitel adatait, teljesen azonos táblázatokban tartalmazza. Ezek első rovata az összes forgalom mennyiségét tünteti fel métermázsákban vagy darabokban, a második rovat az összes forgalomból a j tengeri forgalomra eső mennyiséget, a I harmadik az összes forgalom értékét koronákban, a negyedik a mennyiségi egységre eső egységértéket. Atöbbi rovatok ; a forgalomnak a főbb származási, illetőleg rendeltetési helyek szerint való megoszlását mutatják, csupán mennyiség szerint, de a negyedik rovatban közölt egységérték segélyével az érték is bármelyik tételre nézve könnyen kiszámítható. A származási és rendeltetési helyek részletezésére hat rovat áll rendelkezésre, a mely árúknál a főbb származási vagy rendeltetési helyek száma hatnál nagyobb, azok egy részének forgalma a lap alján jegyzet alakjában van kimutatva. A származási és rendeltetési helyek között szerepelnek néhol Trieszt, Fiume, Hamburg és Bréma szabadkikötők, továbbá az egyes világrészek is, a mely megjelöléseket oly esetekben kellett alkalmazni, a midőn a közelebbi származási, illetőleg rendeltetési ország nem volt megállapítható. Az adatok összeállításánál és az árúk megnevezésénél a behozatali árúlajstrom vétetett irányadóul. Minthogy pedig ez jóval részletesebb, mint a kiviteli árúlajstrom s utóbbitól egyébként is sok tekintetben eltér, gyakran előfordul az az eset, hogy egy-egy árúnál csupán a behozatali forgalom adatai voltak közölhetők, míg a kiviteli adatokat csupán több árára vonatkozólag összefoglalva lehetett kimutatni. Megjegyzendő továbbá, hogy 1891 óta 1901-ig bezárólag úgy a behozatali, mint a kiviteli árúlajstrom sok változáson ment át, főleg abban a tekintetben, hogy az egy ugyanazon statisztikai számmal jelölt árú-alcsoportba foglalt árúk a későbbi évek folyamán két vagy több tételre bontattak szét. Ily esetekben az az eljárás követtetett, hogy az illető árúk forgalma azon évig bezárólag, a meddig azok egy tételben voltak összefoglalva, ez összefoglaló tétel szerint, attól az évtől kezdve pedig, a melyben az illető árúknak két vagy több tételre való szétbontása történt, az új részletezés szerint van közölve. * #. A táblázatokban foglalt adatok általános jellemzésére a következők szolgáljanak : Az osztrák-magyar vámterület összes külkereskedelmi forgalmának értéke — leszámítva az előjegyzési forgalmat és a tulaj donképeni árúforgalom körén kivül eső nemes fém- és érczpénzforgalmat — a kimutatott évek mindegyikében meghaladja a 2.500 millió koronát, sőt 1897 óta a 3.000 millió koronán is jóval felül emelkedett. A 11 éves sorozatban