Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.
Irományszámok - 1901-186. Állami számvevőszék jelentés, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben(1902:XII. törvényczikk), az 1902-iki számadási év I. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról
52 186. szám. Indokolás, a péiizügyministeniek 1902. évi június hó 23-án 51.777. szám alatt az állami számvevőszékhez intézett átirata szerint: A) Rendes kiadások: XVIII. fejezet. 1. czímhez. (Központi igazgatás.) A személyi járandóságoknál előállott 5.811 K 46 f túlkiadás annak tulajdonítandó, hogy az 1893. évi IV. t.-cz. 17. §-a alapján egyesített személyzeti létszámon belül a központi igazgatásnál a magasabb fizetési fokozatokban több tisztviselő van alkalmazásban, mint a mennyi a költségvetésben rendszeresített létszám szerint alkalmazható volna. A behajthatlan fizetési előlegként kimutatott 675 K 81 f előirányzat nélküli kiadás minden vagyon hátrahagyása nélkül elhalt állami alkalmazottak után hátralékban maradt s behajthatlanná vált fizetési előlegtérítmények végelszámolásából ered. 2. czímhez. (Pénzügyi igazgatóságok, fö- és székvárosi aáófelügyelő, központi díjés illetékkiszabási hivatal), — továbbá 3. czímhez. (Földadó-nyilvántartás, kataszteri helyszinelési felügyelőségek és a kolozsvári kataszteri igazgatóság) — és 14. czímhez. (Határvám kezelési költségei.) Az ezen czímek alatt »behajthatlan fizetési előlegek«-ként kimutatott 181 K, 200 K és 212 K 80 f előirányzat nélküli kiadások indokolására ugyanazok szolgálnak, a mik fentebb az 1. czím alatt említett hasonnemű kiadásra vonatkozólag előadattak. 30. czímhez. (Bányászati kegyúri terhek.) A 3. rovaton kimutatott 680 K előirányzat nélküli kiadás téves elszámolásból származik. Az aknaszlatiuai főbányahivatal ugyanis utasítást nyert, hogy a tantermek és tanerők hiánya miatt a rendes tanításra fel nem vett 137 gyermeknek az 1901/2. tanévben rendkívüli időben elvállalt oktatásáért a tanítóknak egyenként 150 K-t utalványozzon ki s azt a számviteli utasítás Ilit §-a értelmében zárszámadási indokolás mellett számolja el. A nevezett főbányahivatal azonban a szóban forgó összegeket mint előirányzat nélküli kiadást számolta el, minek folytán utasíttatott, hogy az 1902. év I. negyedében elszámolt ezen 680 K-t mint előirányzat nélküli kiadást szüntesse meg és az előirányzott költségeknél Yegje utalványozásba. 35. czímhez. (Különféle kiadások.) A »Visszafizetett birói letétek és egyéb kiadások« rovaton kimutatott 8.515 K 87 f előirányzat nélküli kiadás az 1902. évet megelőző időben a kincstár javára végleg elszámolt letétekből egyes feleket megillető összegeknek a fölvételre jogosultak jelentkezése folytán történt kiutalványozásából keletkezett s az ekként kiutalt összegek költségvetési fedezet hiányában mint előirányzat nélküli kiadások voltak elszámolandók.