Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.

Irományszámok - 1901-218. A csongrádi választókerület képviselő-küldési jogának felfüggesztése kérdésében kisorsolt külön biráló bizottság véleményes jelentése

218. szám. 343 az azokra meghivott választók pártállása és száma iránt a dolog természeténél fogva érdeklődni kellett, tehát már ennélfogva, különösen pedig az első vacsora lefolyásából s a pártérdeknek és összetartásnak ottan történt hangoztatásából tudnia kellett, hogy azok a vacsorák a választók szavazatának etetéssel és itatással való befolyásolása czéljából rendeztettek és mindamellett a későbbi két vacsorán is megjelent, — megállapította a Ouria, hogy dr. Baross János, a választóknak vacsorák adásával elkövetett etetésébe és itatásába, a vacsorákon történt megjelenésével előzetesen és kifejezetten beleegyezett, — következőkép ránézve az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-a 6. pontja alá eső feltétlen érvénytelenségi tényt és okot meg kellett állapítani s ezen alapon a választást érvénytelennek kellett kimondani.« A Curia által megállapított ezen ténykörülmények mellett most már a választókerület képviselőküldési jogának felfüggesztése tekintetéből, abból a szempontból vizsgálván a kétrendbeli vizsgálat adatait és jelenségeit, oly természetű, jellegű s mérvű volt-e az itatás-etetés, mely a választók megvesztegethetőségét és erkölcsi sülyedését tanúsítja, melyből a csongrádi választókerületben a választásnak haszonhajtó üzletté való elfajulására lehet következtetni; és a miként a Ouria a választás érvénytelenítése tekintetéből a megválasztott képviselő egyéni intentiója szempontjából vizsgálta és mérlegelte a vizsgálat adatait a feltétlen érvénytelenségi ok határáig, akként vizsgálva és mérlegelve a kerület képviselőküldési joga felfüggesztése tekintetéből a vizsgálat ténykörülményeit ós azok logikus folyományait, a választók szándékossága szempontjából s mintegy a választók lelkébe bepillantólag mérlegelve az adatokat és jelenségeket, a választók erkölcsi érzéke kidomborítása határáig; megállapíthatónak találjuk, hogy: 1. Maguk a választók étellel-itallal való ellátásukat nem követelték, legalább is a vizsgálat adataiból ennek figyelembe vehető jelei nem észlelhetők. 2. Nincs beigazolva s maga a Ouria sem konstatálta, hogy ezen vacsoránál egyes választókat tényleg befolyásoltak volna; semmi nyoma annak, hogy szavazatát egyetlen választó is ezen feltételhez kötötte volna; sőt a vizsgálati ténybeli adatok és jelenségek arra mutatnak, hogy már ezen vacsorákat megelőző időben a választók pártállása tekintetében kijegeczesedett állapotok voltak. Igazolták ezt a curiai vizsgálat rendjén e tekintetben kihallgatott tanuk eskü alatti vallomása (nevezetesen 3. 15. 18. 19. 44. 46. 47. 50. 55. 58. 79. sz. a. tanuk már a választási mozgalmak elején elhatározták, hogy Barossra szavaznak, vallomásuk szerint mindig szabadelvű pártnál voltak 17. 20. 22. 23. 25. 26. 30. 31. 39. 41. 49. 52. 53. 54. 66. 75. 76. 78. sz. tanuk; »régebb idő óta« 51. sz. tanú; »pártállásuk előzőleg köztudomású, illetve tudható volt« nyilatkoznak 16. 21. 27. 28. 29. 32. 34. 35. 37. 40. 42. 43. 44. 45. 48. 59. 61. 69. 73. 74. sz. tanuk; »többszöri nyilatkozatukból nyilvánvaló lehetett« 63. 64. 68. 70. 71. sz. tanuk pártállása (mind Baross-pártiak). Fenti tanuk közül a pártórtekezleteken is résztvettek 18. 19. 46. 50. 58. 57. 62. 64. 72. 34. 35. 43. 45. 73. 17. 22. 23. 54. 75. 76. 78. sz. tanuk. A 60-ik számú curiai tanú szerint, ő mint zsidó nem is szavazhatott Hegyi Antalra, ez nála nyilvánvaló volt, mert Hegyi lapjában szidta a zsidókat ós kereskedőket. így nyilatkozik 62. sz. curiai tanú is. Ezen tanúvallomások, egybevetve más jelenségekkel, egybevetve Boér Jakab (366. sz. curiai tanú) tanúvallomásával (nevezett így szólt Fekulics Imréhez: »0n, mint értelmes kereskedő, hogyan szavazhatott Hegyire« mire Fekulics tanú szerinte úgy válaszolt, hogy nem szívesen tette, s ha. Baross trafikot igér, rászavazott volna), oda lát-