Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.
Irományszámok - 1901-194. Törvényjavaslat, a határrendőrségről
254 194. szám. 2. §. Ámbár mindazok a teendők, melyek a határrendőrség működési körébe tartoznak, kimerítően fel nem sorolhatók, mégis feltétlenül szükséges egyenkint megállapítani mindazokat a fontosabb teendőket, melyek az állam biztonsága és belnyugalma érdekében a határrendőrség által végzendők, azért, hogy ez által egyrészt a különböző hatóságok közötti illetékességi összeütközéseknek és súrlódásoknak lehetőleg eleje vétessék, másrészt az egyéni szabadság és a nemzetközi forgalom érdekeit sértő hatásköri túllépésekkel szemben már magában a törvényben biztosíték nyújtassák. E teendők a 2. §-ban vannak felsorolva, melyeknek megállapításánál az intézmény különleges feladata szolgált irányadóul. Nincs e teendők között egy sem, mely akár a határrendőrség hatáskörének a szükségen túl kiterjesztése, akár az egyéni szabadság és nemzetközi forgalom tekintetéből aggályra adhatna okot; de még a törvényhatóságok autonóm jogköre szempontjából sem tehetők ezek ellen kifogások, mert ezek a teendők csaknem kivétel nélkül állami funkcziót képeznek s a törvényhatóságok azokat vagy egyáltalán nem, vagy csak az államhatalom részéről történt átruházás alapján végzik. A felsorolt teendők a határrendőrség különleges hivatásának megfelelőleg, túlnyomó részben praeventivek s csak az esetekben megtorlók, a midőn a dolog természete s az ügy gyorsasága megköveteli, hogy az elkövetett törvénysértés nyomban megtoroltassék. Például útlevél-szabályok áthágása, tiltott visszatérés, leánycsempészet és a bejelentési szabályok megszegése által elkövetett kihágások esetén, a midőn tehát ezeket a kihágásokat maga a határrendőrség konstatálja és a tárgyalás megtartásához szükséges bizonyító adatok rendelkezésére állanak. 3. §. A határrendőrség fogalmából és rendeltetéséből folyik, hogy működési köre lehetőleg közvetlenül a határszélekre szoríttassák, mint az ebben a §-ban megállapíttatik. De az államrendószet érdekében oly községek is, melyek nem közvetlenül a határszélen, hanem annak közelében feküsznek, ós a külfölddel fennálló élénk összeköttetésben vannak, szintén különös ellenőrzést igényelnek, minélfogva gondoskodni kellett, hogy ezek is a határrendőrség hatáskörébe vonassanak. 4. §. A felállítandó határrendőrség külön fegyveres végrehajtó közegekkel nem rendelkezvén, kell, hogy szükség esetén a m. kir. csendőrség, vagy a helyi rendőrség közreműködését vehesse igénybe. Ennélfogva gondoskodás fog történni, hogy oly határállomáson, hol megfelelő helyi rendőrség nincsen, csendőrőrs állíttassék fel. 5. §. A határszéli rendőrség, tekintettel a pénzügyi viszonyokra, nem mindjárt az ország egész határának mentén, hanem annak egyes részein lesz a szükséghez képest felállítva. Első sorban a Romániával és Szerbiával szemben fekvő határvonalon, valamint — tekintettel az észak-keleti vármegyékben ez idő szerint mutatkozó élénk s felette hátrányos be- ós kivándorlási mozgalomra — még az ország észak-keleti határszélén terveztetik ily határrendőrségek szervezése és csak későbben az országgyűlés által annak idején megszavazandó költségek keretén belül fog a többi határvonalra is kiterjesztetni. A belügyminister részére ebben a §-ban adott ama felhatalmazás által, hogy a, határszéli rendőrkapitányságok számát, működési területét és székhelyét rendeletileg ő állapíthatja meg, a törvényhozás befolyása ós ellenőrzési joga semmi tekintetben sem csorbíttatik, mert ezeknek a kapitányságoknak felállítása s azoknak költségei az évi költségvetésben lévén befoglalandók, ennek tárgyalása alkalmával a törvényhozás ezt a jogát teljes mértékben érvényesítheti. Határszéli rendőrkapitányságok felállítása a következő helyeken terveztetik: Pancsován, Orsován, Predeálon, Szoly ván (esetleg Munkácson),Osaczán, Királyhidán, Csáktornyán, Eiuméban, Zenggben, Uj-Gradiskán (vagy Bródban) és Zimonyban.
