Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.

Irományszámok - 1901-178. A magy. kir. állami számvevőszék pótjelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1901:IV. törvényczikk) az 1901-iki számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások- és előirányzat nélküli kiadásokról

178. szám. 7 kodott vörheny-járvány alkalmából a bányamunkások családtagjai között kiosztott gyógyszerek költségei okozták, a mely költségek a társpénztári alapszabályok 22. §-a értelmében ennek terhére elszámolhatók nem lévén, a kincstár által voltak fedezendők. b) Beruházások: IV. fejezet. 5. czímhez. (Állami jószágok, út-, híd- és révvámok.) Az 1. »Hídépítkezé­sekre« rovaton kimutatott 99.856 K 47 f túlkiadás a Mária-Radna és Lippa közti híd építésénél az előirányzaton felül felmerült pótköltségekből, valamint három horvátországi híd építési költségeinél a felülvizsgálat alkalmával a vállalkozók javára megállapított végjárandóság kiutalványozásából ered. 6. czímhez. (Fém- és opálbányászat.) A 10. »A szélaknai kir. bányahivatal­nál felsőbibertárnai bányarészvények ellenértéke fej ében« rovaton kimutatott 1.470 K 20 f előirányzat nélküli ki SÍ Cl cl S Hí következőkben találja magyarázatát: Néhai Scharf Nándor a szélaknai kincstári bányaműveknek költségpótlék (vagyis bányaveszteség) czímén tartozott 2.161 K 90 f-rel, ellenben követelése volt 691 K 70 f, fedezetlenül maradt tehát 1.470 K 20 fillér. Ezt az összeget az örökösök készpénz helyett a szóiaknai bányaművekhez tartozó Eelsőbibertárna 3/^ bányarészszel egyenlítették ki, a mely részt az állam­kincstár tulajdonjoggal megszerezvén, egyfelől a bányarészekért kifizetett és elő­irányzat nélküli kiadásként elszámolt 1.470 K 20 f-rel és Scharf fentemlített 691 K 70 f követelésével egész tartozása kiegyenlíttetett, másfelől pedig a teljes 2.161 K 90 f-rel az ingatlan államvagyon értéke szaporíttatott. 7. czímhez. (Fémkohászat.) A 4. rovat alatt előirányzat nélküli kia­dásként kimutatott 14.238 K kiadás annak tulajdonítandó, hogy a zalatnai kohó­ház és szénkéneggyárhoz vezető iparvágánynak az 1900. évben megkezdett építése a kedvezőtlen időjárás miatt befejezhető nem volt s így a felmerült kiadás csak az 1901. évben volt elszámolható. 8. czímhez. (M. kir. állami vasgyárak.) A 20. és 21. rovaton a »Két ujabb kölcsönből képezett III. beruházási alap terhére« ós illetőleg az »Új bányatelep­létesítési alap terhére« kimutatott 53.464 K 30 f, illetőleg 143.030 K 09 f elő­irányzat nélküli kiadások a gyárak üzemi eredményeit és a költségvetési hiteleket nem érintik, mert ezekkel a kiadásokkal szemben a rendkívüli bevételek között ugyanily összegű bevétel áll. E körülményt figyelembe véve, ezek a kiadá­sok tulajdonkópen előirányzat nélküli kiadást nem is képeznek, hanem a gépgyár és a diósgyőri gyár építkezéseinek és berendezéseinek kiegészítésére, valamint a pereczesi völgyben létesítendő új bányatelep költségeinek fedezésére kölcsön utján létesített alapok mikénti felhasználásának kimutatására szolgálnak. 10. czímhez. (Állami épületek.) A 3. rovat alatt előirányzat nólküli kiadásként kimutatott 79 K 40 fa lugosi pénzügyi palota felülvizsgálatára kiküldött műszaki tisztviselő útiköltségeiből származik. 13. czímhez. (Adóhivatalok.) Az ezen czímnél kimutatott 635 K 31 f elő­irányzat nélküli kiadás a bérettyóujfalvi adóhivatal• szűk helyiségének egy új helyiségnek hozzáépítésével történt kibővítése folytán állott elő. 14. czímhez. (Különféle kiadások.) Az itt felmerült 1.759 K 05 f elő­irányzat nélküli kiadás a kincstár követelésének biztosítása végett árveré­sen megvett ingatlan vételárának és járulékainak folyósításából keletkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents