Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.

Irományszámok - 1901-149. A 149. számú iromány az irományok IV. kötetében 106/a. sz. a. található - 1901-150. Törvényjavaslat, a népfölkelés teljes felfegyverzéséhez szükséges ismétlő fegyverek beszerzéséről

2 150. szám. Melléklet a 150. számú irományhoz. Indokolás, „a népfölkelés teljes felfegyverzéséhez szükséges ismétlő fegyverek beszerzéséről" előterjesztett törvényjavaslathoz. Ezen törvényjavaslat előterjesztését indokolttá teszi azon szükség, hogy a fegyveres erő egyes részei — harczképességének fentartása érdekében — egyenlő és a jelen kor igényeinek megfelelő fegyverzettel legyenek ellátva. Ezen czélból, a m. kir. honvédség teljesen —, mig a népfölkelés az esetenkint fennállott pénzügyi viszonyokhoz képest, fokozatosan s eddig csak részben szereltetett fel ismétlő-fegyverrel. A törvényjavaslat szerint beszerzendő ismétlő-fegyverekkel a nópfölkelés összszükséglete teljesen fedezve lenne, s ezzel az egyöntetű felfegyverzésre vonatkozó és eddig függőben tartott ügy végleges elintézést nyerne, mi által a m. kir. honvédség és népfölkelés harczképessége felfegyverzés tekintetében is kifogástalanná tétetnék. Ezen felfegyverzés végleges lebonyolítását most is azon katonai szempontok sürgetik, a melyek már a részleges biztosítások törvényhozási tárgyalásánál megfelelőleg indokoltattak, miért ezúttal csupán azt emelem ki, hogy a népfölkelés állományához most beosztva lévő egyének már csupán az ismétlő-fegyverek kezelésében vannak gyakorlatilag kiképezve s igy ennek természetes következménye lenne az, hogy az előttük ismeretlen régi fegyverekkel szemben önbizalmukat veszítenék, s azok használatánál lényeges hibákba esnének. — De méltánytalan is volna azon már idősebb családapákat, kik a népfölkelés soraiban fognak harczolni, hiányosabb és csekélyebb értékű fegyverekkel küldeni az ellenség elé s ez által őket a hadviselés súlyosabb esélyeinek tenni ki. A hadrakelt sereghez együttes működés czéljából esetlegesen tábori szolgálatra beosztott népfölkelő dandároknak a hadsereg és honvédséggel azonos felfegyverzését teszi szükségessé még azon körülmény is, hogy a nem egynemű fegyverek különböző tűzhatásából folyó hátrányok mellett, az egymástól eltérő töltények külön kezelése és utánszállítása, valamint a döntő helyzetekben elkülönítve leendő pótlása, a legnagyobb nehézségekkel járna, s igen gyakran leküzdhetlen akadályokba ütköznék, sőt ily helyzeteknél végzetes tévedésekre és helyrehozhatlan zűrzavarokra is vezethetne. Mindezen katonai és humanitási szempontok eléggé indokolják az egységes felfegyverzés kérdésének fontosságát, s a megoldás befejezésének szükségességét; de a teljes felfegyverzéshez még szükségelt ismétlő-fegyverek ez idő szerinti beszerzését a fentieken felül még kívánatossá teszi az a körülmény, hogy az iparválla-