Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.

Irományszámok - 1901-153. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a sziszek-caprag vrginmosti helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

50 153. szám. t Útátjárók, párhuzamos utak, iitszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyilású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetve alkatrészeik anyag nemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 0'3o méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett útátereszek azonban kellően indokolt esetekben mint tölgy- vagy vörösfenyőfa-tömlők is engedélyeztetni fognak. Általános érvónynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakva nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint hídfőkhöz, hidlásokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz ós alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- ós bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja ós mélysége minden egyes esetben a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatni. — B tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy 0so méternél bizonyos mértókig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0"8o méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek és hidak támasztó- és bélésfalak, stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — portland-cement, homok ós víz megfelelő arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vas-hordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadó szabályzatoknak ós rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartoznak az engedélyesek a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, útáthelyezósek és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandók elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltol számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletekben egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, valamint az állomási íönsikon kocsiközlekedésre