Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.

Irományszámok - 1901-153. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a sziszek-caprag vrginmosti helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

153. szám. 41 A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgá­lati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Engedélyesek az 1888. évi XXXI. törvényczikk alapján engedélyt kapnak és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassák, jelen engedélyokirat hatályának tartania alatt szakadatlanul üzletben tartsák és a szük­séghez képest bővíthessék; mig azon berendezések felállítására és azon bővíté­sekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyesek az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző­berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni kötelesek az 1888. évi XXXI. törvény­czikk s az ennek végrehajtása tárgyában Horvát-Szlavonországra nézve 1892. évi július hó 2-án 41.215/V. szám alatt (Magyarországi Eendeletek Tára, 1892. évi folyam I. kötet 1533. s. k. lapok) kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emíltett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rende­letekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési ós üzletberendezési feltételekhez. Engedélyesek a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométer-szelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illeté­kes magyar királyi posta- ós távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek meg­adása iránt a kereskedelemügyi magyar királyi ministert még oly időben köte­lesek megkeresni, hogy a "berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- ós jelző-bódéin és jelzőkészülékein alkalma­zandó utolsó elszigetelőig engedélyesek költségére azon posta- és távirda-igazga­tóság létesíti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik terüle­tileg illetékes magyar királyi posta- és távirda-igazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyesek az építést saját személyzetükkel és munkásaikkal csak az esetre végeztethetik, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed ós a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távirda, távbeszélő és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyesek az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét kötelesek megtéríteni. A vasúti távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezések az 1888. évi Képvh. iromány. 1901-1906. VI. kötet. ö

Next

/
Thumbnails
Contents