Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.

Irományszámok - 1901-151. Törvényjavaslat, a budapest-esztergom-füzitői helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok és engedélyokirati függelékek egyesitéséről, valamint a helyi érdekű vasuton szükséges beruházások fedezéséről

151. szám. 5 folyam 234. tétel) értelmében, a tokodi állomás közelében, a nyilt pályából kiágazólag, az észak-magyarországi egyesült kőszénbánya és ipar-vállalat tokodi szénaknájához létesített, vontató vágányra; 4. az 1893. évi XL. t.-czikk 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1894. évi január hó 16-án 97.881/93. szám alatt kiadott engedélyokirattal (Rendeletek Tára 1894. évi folyam 31. tétel) engedélyezett, s a m. kir. államvasutak budapest—angyalföldi állomásából kiágazólag Tokod, illetve Kenyérmező állomásokig vezető helyi érdekű gőzmozdonyú vasútvonalra, végül: 5. a most említett engedélyokirathoz Ő császári és apostoli királyi Felségének 1896. évi augusztus hó 8-án Ischlben kelt legfelsőbb elhatározása alapján, a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1896. évi augusztus hó 22-én 54.072. szám alatt kiadott függelékkel (Rendeletek Tára 1896. évi folyam 213. tétel) engedélyezett, és Dorogh állomásból kiágazólag a doroghi Drasche-féle kőszénbánya-telepig vezető szárnyvonalra, — engedélyt kap ós kötelezettséget vállal az iránt, hogy a felsorolt vonalakat az alábbi feltételek alatt, s a jelen engedélyokirat'hatályának tartama alatt közforgalmú helyi érdekű vasutkónt szakadatlanul üzletben tartja. Ezen engedélyokirat kiadásával a fentebb idézett engedélyezési iratok hatályukat vesztik. 2. §. A budapest—esztergomi helyi érdekű vasútra vonatkozólag 1894. évi január hó 16-án 97.881. szám alatt kiadott engedélyokirat 1. §-ának második bekezdésében foglalt azon jogosítvány, miszerint a vasút engedélyese részére más vállalkozókkal szemben a budapest—esztergomi vasútvonal üzletének megnyitása napjától számított 10 év tartamára egyenlő feltételek alatt előjog biztosíttatik minden oly vasútvonalra, mely az Esztergom-vidéki kőszéntelepeket akár önállóan, akár már létező vasutvonalakhoz való csatlakozással Budapest irányában összeköttetésbe hozná, a budapest—esztergom—füzitői helyi érdekű vasút részvénytársaság, mint jogutód javára budapest—esztergomi vonalát illetőleg érvényében továbbra is fentartatik, s egyúttal megállapíttatik, hogy a jelzett előjog 1905. évi november 17-ik napján szűnik meg. 3. §. , : _ ' _ :•" A nevezett engedélyes részvénytársaság részére a jelen engedélyokirat értelmében s az engedélyes részvénytársaság jogelődeire nézve érvényben állott mértékben és terjedelemben továbbra is biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. t.-cz. és az annak kiegészítéséről és módosításáról szóló 1888. évi IV. t.-cz. a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes részvénytársaság a most idézett törvónyczikkek azon határozatainak, melyek reá, mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti. Az engedélyes részvénytársaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles: a) jelen engedélyokirat határozataihoz; b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi július hó 8-án, az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezésí szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. t.-cz. 1-ső §-a értelmében törvényerővel biró vasúti üzletrendtartáshoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapított egyes határozatok és a helyi érdekű vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek; c) a vasúti árúfuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az