Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-117. A képviselőház mentelmi bizottságánek jelentése, Dr. Horváth Gyula orsz. képviselő mentelmi ügyében

117. szám. 37 Az immunitás éppen azt jelenti, hogy magasabb államjogi okokból a képvi­selőnek több szabad, mint más állampolgárnak. Ez nem kiváltság, nem az egyen­lőség elvébe ütköző megkülönböztetés, hanem mintegy külső jele annak, hogy a törvényhozó cselekményeiben korlátozva nem lehet semmiféle melléktekintetek által. A képviselő személyétől nem lehet elválasztani a polgár személyét; az immu­nitás azt jelenti, hogy sommáson elbánni a képviselővel nem lehet; még törvény elé sem lehet büntető szempontból megidézni, mig a képviselőház maga meg nem vizsgálja azt a határt, hol a polgárember jogai végződnek és azt a határt, hol a képviselő jogai kezdődnek. 3. A szolnoki képviselőválasztás volt elnökéhez intézett hármas kérdésem­mel azt akartam felderiteni: rend, törvényes állapot volt-e a választási helyiség­ben akkor, mikor Horváth Gyula képviselő úr onnan karhatalommal eltávo­littatott ? Ha kiderül vala, hogy ott törvényes állapotok uralkodtak: akkor is megsér­tetett ugyan a mentelmi jog; de elbirálása enyhébb lehet; ha ellenben az derül ki, hogy a mérlegbe dobott nehezék szemlélése kényelmetlen volt egyes elemeknek: akkor ott büntetendő cselekmény követte tett el; tehát nem volt joga a választási elnöknek senkit onnét azért eltávolittatni, hogy a büntetendő cselekmények soro­zatát kényelmesebben követhessék el. Ellenkezőleg kötelessége volt volna a törvé­nyes állapotot helyreállítani, s ha ez nem állt tehetségében, a választás felfüggesz­tendő lett volna. Mert például kötél általi halál a gyilkosság büntetése; de ha az ölést önvé­delemből követtem el: a törvény büntetlenséget biztosit. A katona vakon tartozik engedelmeskedni felebbvalójának; de meg van irva minden katonai szabályzatban, hogy joga van megbírálnia a közkatonának: nem-e szabályellenes dolog véghez­vitelét parancsolta meg neki a tábornok? Ha ugy találja, hogy bolond a dolog, mit véghez vinnie kellene, az engedelmességet megtagadhatja, s büntetlen marad, ha az a dolog csakugyan bolondnak találtatott. Ha törvénytelenség történt ott és akkor, a honnan és a mikor és a miért Horváth Gyula képviselő úr karhatalommal kivezettetett: ott felbomlott a rend; a hol pedig felbomlott a rend, ott a rend csak akkor követelhető, ha a rend helyre­állíttatott. Annyi bizonyos, hogy valami nagy okának kellett lennie annak, hogy képvi­selő ellen ilyen rendszabály alkalmaztassák. Ezt az okot akarom kutatni, mikor minden körülményt vizsgálni óhajtok. 4. Okul el nem fogadhatom a mentelmi bizottságnak azt az álláspontját, melyet az 1874. évi XXXIII. törvónyczikk 74. §-ára alapit, mert a szokásnak törvényrontó erejét kétségbe vonni nem lehet. — Maga a mentelmi jog is szokásjogon alapul. Szokásban van, elfogadott gyakorlat, hogy egyes tekintélyes embereknek hall­gatag meg van engedve, hogy a választói helyiségben tartózkodjanak, vagy oda időnkint bejárhassanak. — Az idézett törvényszakaszra általánosságban szükség volt; általános szempontból szükség van arra ma is; de ha van szabály alól kivétel, már pedig az emiitett gyakorlat által rendszeresített kivétel fenforog, akkor a tör­vényhez mereven ragaszkodni nem lehet, kivált akkor nem, mikor egy másik törvényes intézkedés, a képviselői immunitás tiltólag szól az erőszak alkalma­zása ellen. Az idézett törvény a szolnoki választás volt elnökének mentségéül nem szol­gálhat, valamint hogy ezzel a törvónynyel nem lehet eldönteni azt, hogy a képviselői immunitás megsértésének esete a jelen esetben fenn nem forog.

Next

/
Thumbnails
Contents