Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.
Irományszámok - 1901-148. Törvényjavaslat, a Bega csatornának a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat ármentesitése érdekében is szükséges rendezéséről
148. szám. 407 összege, a Temesvár—orsoA^ai vonal -után megállapitandó vasúti hozzájárulás, az 1912. év végéig a társulat által befektetett összegeknek alábbiak szerint a törvényben biztositandó liquidálásából eredő adóvisszatérités, végül a töltéseken termő széna és a társulat tulajdonává váló anyaggödrökben termelt fa és rőzse évi jövedelem-többlete fedezi a társulatot terhelő összeg annuitását. Ezeken felül megtakarítja a társulat a Bega csatornánál eddig felmerült és a társulatot megillető árvédelmi költség hányadát, a mely 1886—1900. évi, azaz 16 évi átlagban 10.536 korona 59 fillért tett ki, megtakarítja továbbá végleg a Csurgón kibocsájtott árviz elleni védekezés költségét, a mely 1895. évig az U-Bega balparti töltésénél évente mintegy 6.000 koronát vett igénybe és megnyeri a 39.770 hold ártérre kivethető kezelési és fentartási költséget. Mindezeknél fogva a most tervbe vett munkálatok czimén a régi érdekeltséget új teher illetni nem fogja, sőt miután a társulat a most tárgyalt befektetések után liquidálandó adóvisszatérités összegét a felveendő kölcsön annuitásának részleges törlesztésére fogja forditani, a munkák befejezte után megterhelendő 39.770 kat. hold ártért is csak a mai Temes, esetleg ha a társulat ugy határozza, a Bega-ártérre tényleg kivetett összeggel azonos kivetéssel kell megterhelni, a mely kivetés a Temes-ártérre a kölcsön annuitására 25'22 0 /o-a, a fentartásra ós kezelésre 12'98%-a, a kat. tiszta jövedelemnek, — a Bega-ártérre pedig ennek 80o/o-a. A Temes-Begavölgyi társulat a 4,700.000 korona részleges fedezésére az Union-bank kölcsön hátralékaiból, a kezelési és fentartási kivetésekből elérendő megtakarításokból készpénzben rendelkezésre bocsáthat 10 évre 1,700.000 koronát. A hiányzó 3,000.000 koronát az államkincstár fogja a javaslat szerint a munka kivitele körül felmerülő szükséghez képest megállapitandó részletekben kamatmentesen előlegezni, mert a társulat a már többször emiitett 39.770 hold ártérre a vonatkozó jogerős határozatok értelmében, csakis a munkálatok befejezése után vethet ki járulékokat, kölcsönt pedig nem fogna felvehetni, mert ez által a társulatnak az 1897. évi XXI. törvényczikken alapuló mai pénzügyi helyzete megbontatnék és a ma fizető ártéri érdekeltség átmenetileg magasabb kivetéssel terheltetnék meg. A 3,000.000 K előleget a társulat köteles lesz az államkincstárnak 1913. év január hó 1-éig megtériteni, ha azonban a társulat az állami előlegeket a jelzett időben meg nem térítené, azok után 1913. évi január hó 1-től kezdve tényleges visszafizetésük időpontjáig évi 4°/ 0-os kamatok terítendők meg a társulat által az előlegekkel együttesen. Mint már fentebb emiitettem, a társulat a most létesitendő munkálatokba befektetendő költségek után adóvisszatéritésben lesz részesitendő oly módon, hogy a társulat által az 1897. évi XXI. törvényczikk 6-ik §-a alapján megejtett liquidatió óta 1912. évi deczember hó 31-éig befektetett és liquidatió tárgyát még nem képezett munkálatok költségei, a tényleges kiadások alapul vétele mellett az 1881. évi XLII. és 1889. évi XXIX. t.-cz. értelmében liquidáltassanak és ezen összeg után az adóvisszatérités folyósittassék, még abban az esetben is, ha a társulat által létesitett, műszakilag felülvizsgált és liquidatió tárgyát még nem képezett munkálatokba 1912. év végóig befektetett költségek összege a kataszterben eddig elfogadott 24,722.658 korona 66 fillérnek egj negyedét el nem éri, hogy a társulatnak befektetései után az adóvisszatérités a felveendő kölcsön annuitásának részleges fedezésére, 1913. év elejétől rendelkezésre álljon. Az igy megállapitandó adóvisszatérités összege és a 39.770 kat. holdra a
