Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-148. Törvényjavaslat, a Bega csatornának a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat ármentesitése érdekében is szükséges rendezéséről

404 148. szám. Begavölgy vizbajainak most tervezett rendezésénél azonban még egy körülményre kell figyelemmel lenni. Emiitettem fentebb, hogy az árvizvédelem érdekében tanulmány tárgyát képezte a viztározás ama módja, hogy az árvizek ne a lapályra való lépésük helyén, hanem fent a vizgyüjto terület magas völgyeiben hajtassák végre. A Bega vizgyüjto területén 21 völgy lett e czólból átkutatva és hiinden lehető helyen a völgyzárógátak is megterveztettek, melyek költsége 19,343.073 korona 78 fillérrel irányoztatott elő. Ezek közt több oly völgy létezik, melyekben völgyzárógátak igen mérsékelt költségekkel létesithetők s azok medenczéinek befogadó képessége nemcsak a Bega egyes főmellékpatakjai hirtelen lezúdulásának esélyeit képes nagy valószínűséggel szabályozni, hanem a hajózó és öntöző viz biztosítására is lényeges behatással lehetnek. Bár a völgyzárak segélyével való tarozás, mint a Bega vízgyűjtőjére kiterjedő árvédelmi rendszer, a fentebb felsorolt okoknál fogva bizonytalan, mégis, hogy a Bega árhullámának a Temesbe való átvezetése folytán a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat érdekeltsége a lehetőségig legritkább esetben hozassák abba a helyzetbe, a mely előáll, ha a Temes legnagyobb viz idején a Bega legnagyobb vize is levezetendő a Temes töltései közt, kivánatos, hogy a Bega vizgyüjto területén idővel azok a völgyzárógátak is létesíttessenek, melyek egyéb czélok mellett kiválóan alkalmasak nagy mennyiségű víztömegeknek időszakos visszatartására. Ilyenek a Gryertyamos patak és a Székás-i völgy, a kurtyai ós kis-szurduki völgyek, mely utóbbiak a Bega folyó vizgyüjto területének csaknem egész balparti részére kiterjednek s összeségükben a Gryertyamos és Bega 2.107 négyzetkilométer egész területéből 386'i km

2-re, tehát az egésznek 27'8°/o-ára birnak kihatással és mintegy 53 millió m

3 viz időszakos visszatartására, és igy a Bega maximális árhullám csökkentésére képesek lennének, a mely viz azután a hajózás, öntözés és halászat nem csekély hasznára lenne — a közópviz tartamának meghosszabbításával, — a Begán leereszthető. Ezen 4 völgyzár közül a Gryertyamos patak árvizeinek ideiglenes felfogása az eddigi tanulmányok szerint nagy szerepet van hivatva betölteni, mert e patak árvizei gyorsan szoktak megjelenni a Bega fausztató csatornában és jelentékenyek, a mennyiben másodperczenkónti legnagyobb hozományok állítólag 76 m

3-t is kitesz. Elkerülhetetlen tehát, hogy módunkban legyen e patak vizét visszatartani, ha a Bega maximalis 83'5 m

3 vizét hozza, hogy a Bega ós Gryertyamos maximális árhulláma a hajózó Bega-menti területek veszélyére ismét ne találkozhassak. A Bega vízhozamának mérséklésére különösen a Kis-Szurduk fölötti, utána a Szokás és Kurtya feletti völgyzárógát bír befogadóképességénél, mint létesítési költségeinek mérsékeltségénél fogva különös jelentőséget, miért ezek lennének idővel létesítendők. Mindezek közül azonban a jelenlegi javaslat keretébe csak a Gryertyamos patak völgyében az eddigi tanulmányok szerint fontossággal bíró völgyzárógát költségét állítottam be 453.352 korona 86 fillérrel. Az említett további 3 völgyzárógát iránt még nem határoztam, hanem azon fontosságnál fogva, melylyel ezek más, — fentebb felsorolt szempontokból is birnak, ezekre, nemkülönben a Gryertyamos völgyre is a legkiterjedtebb csapadókmérő hálózat létesítésével, vizmérczók és vízmérő állomások felállításával, a csapadék ós a lefolyásra kerülő vízmennyiség tömegének, valamint az ezek közti összefüggésnek megállapításával — mint a melyek beható ismerete a völgyzárógátak tervezésénél és azok hatásának megítélésénél elkerülhetetlenül szükségesek — a legkiterjedtebb tanulmányokat folytatólag folyamatba tótettem, hogy a most 10 évre