Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-147. Törvényjavaslat, a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900:XVI. t.-cz. kiegészitéséről

147. szám. 385 pénztárba, nem fogadható el érvül, mert az egyesek által önként elvállalt tagsági kötelezettséget úgy kiterjeszteni, hogy hatósági parancsra egj más intézménynél teljesítsék azt, önmagában is képtelenség. A §. rendelkezéseiből kitetszik, hogy az egyesületi szabadságot annak rendelkezése egyáltalán a legtávolabbról sem érinti. A pénztár igazgatósága csak akkor gondolhat a tényleges átvételre, ha az egyesületi tagok a feloszlást tényleg kimondják, ezt s a vagyon hováfordítására vonatkozó határozatot a belügyminister jóváhagyja. A §. egyéb rendelkezései közül, miután azokra nézve a fentebb elmondottak után azt hiszem, nincsen szükség részletes indokokra, csak az utolsó bekezdést kell kiemelnem s hangsúlyoznom, hogy e rendelkezés által a pénztár által élvezett kedvezmények is ki vannak terjesztve az ilyen feloszlott egyesület érdekeltségi csoportjára, ígj tehát az adómentesség, illetékmentesség, portómentesség stb. is. Meg kell jegyeznem még itt, hogy bárha az intézkedésnek az az indító oka, hogy a nem egészen jól működő egyesületek tagjai érdekének biztosítására módunk legyen, egyáltalán nem tartom azt, hogy csak az olyan egyesületek kezelését vehessük át, a hol baj van. A §. arra is módot ad, hogy a teljesen kifogástalan egyesületek is átvehetők legyenek, ha azt bármely okból maguk a tagok kívánatosnak tartják. Ezt hangsúlyozni azért tartottam szükségesnek, nehogy épen a jól működő egyesületek feszélyezve legyenek a segélypénztár kötelékébe lépni, holott úgj lehet, hogy e réven sok nemes tervet lehet a megvalósuláshoz közelebb vinni. A 28. §. az állami hozzájárulás összegét emeli évenként ötvenezer koronával. Akkor, a mikor az intézmény a biztosításnak két ujabb ágazatát beilleszti működése körébe s akkor, a mikor az első és második csoportbeli rendes tagoknak az 1900: XVI. t.-cz.-től kedvezően eltérő anyagi előnyöket biztosítunk: csak természetes, hogy az állam hozzájárulását emelni kérem. A 29. §. a törvény életbe léptetésére s végrehajtására nézve intézkedik. A midőn még tisztelettel van szerencsém előterjeszteni azt, hogy Bein Károly és Bogyó Samu tanároknak a javaslatra vonatkozó s f. évi márczius hó 19-én-kelt mathematikai jelentése, — melyet König Gyula, ministeri tanácsos, műegyetemi tanár volt szíves felülvizsgálni s a melyben e szakértők azt mondják, hogy a javasolt intézkedések az érdekelteknek és az államnak a 28. §-ban megjelölt hozzájárulásán felül ujabb megterhelése nélkül megvalósíthatók, — a t. Ház irodájában rendelkezésre áll, tisztelettel kérem javaslatom elfogadását. Budapesten, 1902. évi május hó 14-én. Benyuj t j a: Darcmyi Ignácz s. k, m. Ttir. földmívelésügyi minister. Képvh. iromány. 1901—1906. V. kötet. 49