Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-147. Törvényjavaslat, a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900:XVI. t.-cz. kiegészitéséről

147. szám. 377 10. Tíz év alatt befizet a gazda 26 koronát. Tíz év után már semmit sem tartozik a cseléd megtéríteni, tehát a biztosítás 10 évi szolgálat után a gazdának 26 koronába került. Egy-egy évre esik tehát: 2 K 60 f. IV. A negyedik csoportról ez a számítás ad tájékoztatást: 1. Egy óv alatt befizetett a gazda 5 korona 20 fillért, ha a cseléd kilép a szolgálatból s azt akarja, hogy a befizetés az ő javára írassék, meg kell fizetni a gazdának 5 korona 20 fillért. A gazda tehát nem veszít semmit s a cseléd nem részesül semmi előnyben. 2. Két év alatt befizet a gazda 10 korona 40 fillért, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek háromnegyed részét, vagyis 7 korona 80 fillért. A gazdá­nak tehát két évi szolgálat után 2 korona 60 fillérbe került a cseléd biztosítása. Egy-egy évre esik tehát: 1 K 30 f. 3. Három év alatt befizet a gazda 15 korona 60 fillért, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek háromnegyed részét, vagyis 11 korona 70 fillért. A gazdá­nak tehát három év után 3 korona 90 fillérbe került a cseléd biztosítása. Egy­egy évre esik tehát: 1 K 30 f. 4. Négy év alat befizet a gazda 20 korona 80 fillért, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek felét, vagyis 10 korona 40 fillért. A gazdának tehát négy év után 10 korona 40 fillérbe került a biztosítás. Egy-egy évre esik tehát: 2 K 60 f. 5. Öt év alatt befizet a gazda 26 koronát, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek a felét, tehát 13 koronát. A gazdának tehát öt év után 13 koro­nába került a biztosítás. Egy-egy évre esik tehát: 2 K 60 f. 6. Hat év alatt befizet a gazda 31 korona 20 fillért, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek egynegyed részét, vagyis 7 korona 80 fillért. A gazdának tehát hat év után 23 korona 40 fillérbe került a biztosítás. Egy-egy évre esik tehát: 3 K 90 f. 7. Hét év alatt befizet a gazda 36 korona 40 fillért, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek egynegyed részét, vagyis 9 korona 10 fillért. A gazdának tehát hét óv után 27 korona 30 fillérbe került a biztosítás. Egy-egy évre esik tehát: 3 K 90 f. 8. Nyolcz év alatt befizet a gazda 41 korona 60 fillért, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek egynegyed részét, vagyis 10 korona 40 fillért. A gazdá­nak tehát nyolcz év után 31 korona 20 fillérbe került a biztosítás. Egy-egy évre esik tehát: 3 K 90 f. 9. Kilencz év alatt befizet a gazda 46 korona 80 fillért, a kilépő cselédnek meg kell fizetnie ennek egynegyed részét, vagyis 11 korona 70 fillért. A gazdá­nak tehát kilencz év után 35 korona 10 fillérbe került a biztosítás. Egy-egy évre esik tehát 3 K 90 f. 10. Tíz év alatt befizet a gazda 52 koronát. Tíz év után már semmit sem tartozik a cseléd megtéríteni, tehát a biztosítás tíz évi szolgálat után a gazdának 52 koronába került. "Egy-egy évre esik tehát 5 K 20 f. Ha a cseléd tíz év eltelte után is szolgálatban marad, a gazdának továbbra is fizetni kell a tagsági díjat, vagyis évenként az első csoportban a 10 korona ' 40 fillért, a második csoportban 5 korona 70 fillért, a harmadikban 2 korona 60 fillért s a negyedikben 5 korona 20 fillért. Azt az esetet véve tehát számba, hogy a cseléd — a nélkül, hogy időközben a segélyre igénye lehetne — huszonöt évig áll a gazda szolgálatában, a gazdának a cseléd biztosítása az első csoport­ban 260 koronába, a második csoportban 143 koronába, a harmadik csoportban 65 koronába s a negyedik csoportban 130 koronába kerül. A mint a 20. §-ból is kitűnik, a cselédnek nem kötelessége a befizetett össze­Képvh. iromány. 1901—1906. V. kötet. 48

Next

/
Thumbnails
Contents