Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-115. Törvényjavaslat, némely államadósság beváltásáról

115. szám. 27 A kölcsönök a következők: 1. Az 1888. évi XXXVI. törvényczikk alapján az italmérési jogokért adott kártalanitás czéljaira kibocsátott kötvények 444,760.900 korona névértékben. — Ebből a névértékből azonban, a mit alább szerencsém lesz előadni, a városok és községek nevére kötmenyezett ily kötvények mindössze 109,739.200 korona névértékben nem kerülnek a conversio műveletébe, hanem technikai okokból egyszerűen kicseréltetnek törlesztés alá nem eső oly adósságlevelekkel, a melyek a városok és községek számára az eddigi kamatélvezetet biztosítják. — Marad tehát ós conversio alá kerül a regale-adósságból 335,021.700 korona. 2. Az 1888. évi XXXII. törvényczikk alapján kibocsátott 4 1 /2°/o-os állam­vasuti aranykölcsön 176,750.000 aranyforint, azaz: 441,875.000frank névértékben.— Figyelemmel arra, hogy a párizsi váltó mai jegyzése szerint 100 frank, azaz: 95.50 koronával, ez a névérték megfelel 421,990.625 koronának. 3. Az 1888. évi XXXII. törvényczikk alapján kibocsátott 4 1 / 2 °/o-os állam­vasuti ezüstkölcsön 116,055.000 o. é. ezüst forint névértékben, vagyis koronákban 232,110.000. 4. Az 1876. évi L. törvényczikk alapján a keleti vasút megváltása folytán a részvények beváltására felvett 5°/ 0-os kölcsön 9,323.000 arany forint 23,307.500 frank névértékben, a mi a 2. alatti átszámitás alkalmazásával ad 22,258.663 koro­nát. — Végül bevonásra kerül 5. az 1888. évi XVII. törvényczikk alapján kibocsátott 4 1 /2°/o-os egyesitett vasúti beruházási kölcsön 21,771.800 n. b. márka névértékben, a mi a német piaczokra szóló váltó mai árfolyama szerint, a mely szerint 100 márka, azaz: 117-22V2 koronával, tesz 25,521.993 koronát. A conversio alá kerülő össznévérték tesz tehát 1.036,902.981 koronát. A 3. §. intézkedései megfelelnek azoknak, a melyeket az eddigi conversio­nális törvényeknél is követtünk. — Xémi eltérés csak abban van, hogy míg eddig a régi kölcsönöket három hónapra, de csak a kamatszelvények esedékességének a napjára lehetett felmondani, addig most azt javasolom, hogy az eddig gyakorlatban volt három havi időközt most is adjuk meg az eddigi kötvény-birtokosoknak, de ejtsük el a művelet gyorsítása érdekében azt az eddigi korlátot, hogy a felmondás csak szelvényesedékességi napra szólhasson. Jogi akadálya a tervezett intézkedés­nek nincs. A 4. §-ban javasolt intézkedésről fönnebb volt szerencsém megemlékezni. Hogy a ma jelzálogilag biztosított állami kölcsönök bevonásával a zálogjog törlendő, a dolog természetéből folyó és bővebb indokolást nem igénylő intézke­dés. (5. §.) A 6. §-ban kerül kifejezésre az a fönnebb részletesen indokolt terv, hogy a felmondandó kölcsönök helyébe egységesen 4°/ 0-os koronajáradék-kötvények bocsát­tassanak ki. Már fönnebb a 2. §. indokolásánál volt szerencsém jelezni, hogy az italmérési kártalanítási kötvények közül azok, a melyek ezidőszerint magyarországi városok és községek nevére kötményezve vannak, a conversióba nem vonatnak be. A városok és községeknek a regalekötvényeikből eredő jövedelmét a conversio utján apasztani nem lenne czélszerű, mert az apasztás sok helyen a községi szol­gáltatások növelésével járna. Azt a javasolt intézkedést, hogy a mai kötvények ujakkal, ugyanarra a tőkére szóló és ugyanarra a kamatélvezetre jogositó kötvényekkel cseréltessenek ki, tech­nikai okok kivánják. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents