Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.
Irományszámok - 1901-128. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése, az országgyüléshez, a pápa-bánhidai helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
128. szám. 221 A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti utón fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Engedélyesek az 1888. évi XXXI. t.-cz. alapján engedélyt kapnak és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda, távbeszélő és villamos-jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassák, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák és a szükséghez képest bővíthessék; míg azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése ozéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi m. kir. ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyesek az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni kötelesek az 1888. évi XXXI. t.-cz. s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. sz. a. kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az említett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyesek a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométer-szelvényeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes m. kir. posta- és távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi m. kir. ministert még oly időben kötelesek megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban lévő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző-bódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyesek költségére azon m. kir. posta- és távirda-igazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasut-vonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területig illetékes m. kir. posta- és távirda-igazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán különkülön megkeresés intézendő. Az engedélyesek az építést saját személyzetükkel és munkásaikkal csak az esetre végeztethetik, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda-, távbeszélő- és villamos-berendezések építésével egyidejűleg a vasúti fémszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyesek az állami és vasúti vezetékek közös fémszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét kötelesek megtéríteni.
