Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-121. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1901:IV. törvényczikk) az 1901-iki számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

121. szám. 169 huzamos osztályt kellett nyitni, a minek folytán szükségkép emelkedtek a különféle átalányok, óradíjak, hitoktatási jutalomdíjak s a kötelező ifjúsági játékdélutánok költségei. 20. czímhez. (Vizsgálati bizottmányok.) A 7.263 K 65 f túlkiadás oka az, hogy a tudományegyetemek bölcsészeti karának hallgatói az utóbbi években folytonosan és nagy arányokban szaporodván, a tanárvizsgálatokra a múlt évben számosabban jelentkeztek. Csupán a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság 1900/1901. tanévi költségei 15.710 koronát tettek ki, a mely összeg a két egyetem bizottságai részére előirányzott 16.000 koronát egyedül is majdnem felemésztette. 24. czímhez. (Állami elemi népiskolák.) A 2. » Dologi kiadások« rovaton kimutatott 17.620 K 77 f túlkiadás onnan eredt, hogy ezen iskolák száma az előző évihez képest 178-czal, illetve 354 tanteremmel szaporodván, ezen iskolák dologi szükségleteiről gondoskodni kellett s igy a legnagyobb takarókosság mellett sem volt elkerülhető a túlkiadás. A 4. »Behajthatlan fizetési előlegek« rovaton kimutatott 229 K 17 f előirányzat nélküli kiadás egy teljesen vagyontalanul elhalt állami elemi iskolai tanitó fizetési előlegtartozása, mely összeg vagyon hiányában behajtható nem lévén, a számviteli törvény értelmében mint előirányzat nélküli kiadás volt elszámolandó. 25. czímhez. (Községi, felekezeti és magánnépiskolák segélyezése.) A 43.221 K 87 f túllépés indokául a községi és felekezeti elemi iskolai tanítók fizetés-kiegészítése és korpótlék-igényének az 1893. évi XXVI. t.-cz. rendelkezései következtében és ezen törvényben gyökerezőleg történt feltétlenül szükséges kielégítése szolgál. 27. czímhez. (Népnevelési intézetek közös szükséglete.) A 140.540 K 75 f túlkiadás részben onnan ered, hogy a kisebb építkezésekre előirányzott összeg nem volt elegendő. Az állami elemi és kisebb mérvben az állami polgári iskolák száma ugyanis évről-évre szaporodván, ezen iskolák épületeinek jókarban tartása nagyobb összeget igényelt daczára annak, hogy az új iskolák nagy részénél eme költségek a községekre utaltattak. — Másrészt pedig az okozta a túlkiadást, hogy a tanítók számának nagymérvű szaporodása folytán előálló helyettesítési és költözködési költségek, valamint a bebutorozási költségek is tetemesen szaporodtak. 29. és 30. czímhez. (Elemi tanítóképzők és elemi tanitónőképzők.) A kimutatott 19.434 K. 28 f túlkiadás tulaj donképen csak az elemi tanítóképzőknél mutatkozik és onnan származott, hogy a növendékek létszáma emeltetvén és a felvett növendékek legnagyobb része szegénységük miatt fokozott mérvű jótéteményre szorulván, a kiosztott köztartási és ösztöndíjbeli kedvezmények költségeire az előirányzottnál nagyobb összegre volt szükség; továbbá, mert több intézet internátusa berendeztetvén és egyes internátusok kibővittetvén, a fűtés és világítás költségeinél, valamint a cselédek ós szegodmenyesek ellátási költségei- és béreinél szintén jelentékeny kiadási többlet állott elő. 34. czímhez. (Testi nevelés.) Az 1.073 K 48 f túlkiadást a múlt évben rendezett országos tornaverseny költségei okozták, a melynek költségeire nem állott nagyobb összeg rendelkezésre, mint a kerületi és intézeti versenyekre szokott rendelkezésre állani. 46. czímhez. (Országos mintarajziskola és rajztanárképző.) Ezen czímnél a személyi járandóságoknál 519 K 99 f és a dologi kiadásoknál 5.400 K túlkiadás merült fel és oka a következő: Az orsz. m. kir. mintarajziskola és rajztanárképző intézetben a növendékek Képvh. iromány. 1901—1906. V. kötet. 22