Képviselőházi irományok, 1901. IV. kötet • 103-106., I-XXV. sz.
Irományszámok - 1901-105. Törvényjavaslat, kereskedelmi viszonyainknak Mexikóval való ideiglenes rendezéséről
12 105. szám. Mexikó bevitelének mintegy a fele, kivitelének pedig háromnegyed része az amerikai Egyesült-Államokra esik. — Áz Egyesült-Államok azon törekvése, hogy az amerikai latin köztársaságok az Unió politikai és gazdasági érdekkörébe bevonassanak, egyelőre annyiban sikertelen maradt, hogy az európai államok beviteli forgalma az Unió rovására emelkedik, ellenben a kivitelben Mexikó legfontosabb és rohamosan emelkedő jelentőségű piaczát az Unió képezi. Az európai államoknak Mexikó külforgalmában való °/o-os részesedése az utolsó három évben nagyobb változásokat alig tüntet fel; átalában a bevitelben Németország, Nagybritannia, Belgium és a közös vámterület részesedése inkább emelkedik, a kivitelben pedig különösen Nagybritanniánál találkozunk nagyobb mérvű hanyatlással. Mexikó kivitelének fejlődése egyébként sokkal nagyobb mérvű, mint a bevitelé. Az 1900. évi bevitel értéke ugyanis az 1893. évivel szemben 17.905 ezer arany pesoval, 4t°/o-kal, a kivitel értéke pedig ugyanezen időszakban 62.547 ezer ezüst pesoval, 72°/o-kal növekedett. Ezen szembeállításnál azonban figyelembe veendő az a körülmény, hogy a kilenczvenes években az iparczikkek értéke (Mexikó bevitelében leginkább iparczikkek szerepelnek) általában hanyatlott, ellenben a nyers termékeké — s Mexikó kivitele nagyrészt ilyenekből s különösen nemes fémekből áll, — jelentékenyebben alig változott. A bevitel értékbeli növekedése tehát egymagában nem tünteti fel teljesen a bevitel emelkedésének mérvét. A mexikói statisztika szerint az osztrák-magyar évről-évre fokozódó emelkedést mutat; Mexikónak a pedig hiányosan van feltüntetve. A külforgalmi adatok megítélésénél különösen figyelembe veendő, hogy miután Mexikóval közvetlen hajózási összeköttetésünk nincs és igy árúink más államok, nevezetesen Németország (Hamburg), Angolország és Belgium közvetítésével jutnak a mexikói piaczokra, azoknak egy része Mexikó bevitelében, mint ezen államokból származó szerepel. — Mexikó kivitelét illetőleg pedig az osztrákmagyar vámterület forgalmi adataitól való eltérés oka leginkább abban keresendő, hogy tapasztalás szerint általában minden államnak a kivitelre vonatkozó statisztikai adatai a bevitelieknél kevésbé pontosak. / Mexikó bevitelének a fő árúcsoportok szerinti megoszlását a mexikói árú forgalmi statisztikai adatok szerint az alábbi táblázat tünteti fel: monarchiából való bevitel monarchiába való kivitele Bevitel értéke, arany peso (dollár). 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 Állati termékek: • J Élő állatok ••___ 754.363 270.807 173.313 381.907 584.705 330.011 534.370 Állati hulladékok — — _ _ — —_ 371.964 302.880 567.391 707.499 509.677 428.465 810.780 Állati termékek .__ ___ _„.. ___ 1,255.508 829.790 802.866 1,079.001 1,263.875 1,054.768 11585.068 ! Azokból való készítmények ...... __. 724.894 629.112 678.052 866.660 818.196 857.214 1,218.923 Növényi anyagok: Szövő- s fonóanyagok — — — 2,365.756 2,016.616 2,355.672 1,761.488 1,671.112 1,240.552 1,057.199 Gyümölcs és magvak — .__ __. 7,420.286 1,137.172 900.128 1,578.752 3,596.808 1,127.562 1,574.074 Különféle növényi anyagok „._ „_ 343.846 258.020 306.337 364.612 309.870 501.061 542.274 Másféle növényi termékek — — 1,212.041 1,023.404 984.356 1,197.924 1,167.211 1,001.330 1,340.857
