Képviselőházi irományok, 1901. III. kötet • 102. sz.

Irományszámok - 1901-102. Törvényjavaslat, a magyar polgári perrendtartásról

102. szám. 49 3. hivatalbői utasíthatja a felet/hogy a birtokában levő okiratot és költség nélkül a bíróság elé vihető kisebb szemletárgyat, a melyre előkészítő iratában hivatkozott, a tárgyalásra hozza el (330. 344. *§.), továbbá hogy az. előkészítő irathoz csatolt okiratot, a mely nem az állam hivatalos nyelvén van szerkesztve, a tárgyaláson hiteles fordításban mutassa be (336. §.); 4. a tárgyalásra hivatalból beszerezheti a közhatóságnál, közhivatalnoknál vagy közjegyzőnél levő okiratot és azok őrizetében levő, költség nélkül a bíróság elé vihető kisebb szemletáigyat, a melyre az előkészítő iratok szerint vitás lénykörülmény bizonyítása végett szükség lesz (333., 347. §§.). 209. §. A járásbirósági eljárásban a í 98—-205. §-ok nem alkalmazhatók. A biró azonban, ha a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé, meghagyhatja bármelyik félnek, hogy azokat az okiratokat, a melyeket használni kivan, bizonyos határidő alatt a jegyzőnél tegye le, hogy az ellenfél megtekinthesse. A fél, a ki e meghagyásnak eleget nem tesz és az okiratot a 206. §. szerint sem közölte, ha 'e miatt a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé, az okozott költségben a 435. §. értelmében elmarasztalandó. A 208. §-nak megfelelő intézkedéseket a keresetlevél alapján vagy külön kérelemre a járásbíróság is megteheti. Hatodik fejezet. Érdemleges tárgyalás. 210. §. A tárgyalás és a határozatok kihirdetése a perbíróság előtt nyilvános. Fel nem nőtt és olyan személyek, a kik nem a hely méltóságának megfelelően jelennek meg, a hallgatók közül kizárhatók. Az elnök hely szűke esetében a később jelentkezőket kizárhatja, vagy egyes személyeknek a jelenlételét különösen megengedheti. 211. §. A bíróság a nyilvánosság kizárását hivatalból is elrendelheti, ha a tárgyalás nyilvánossága a közrendet vagy a közerkölcsiséget veszélyeztetné. A bíróság valamelyik fél kérelmére elrendelheti a nyilvánosság kizárását, ha , a tárgyalás nyilvánossága a fél méltányos érdekét sértené. A nyilvánosság kizárása — indokához képest — a tárgyalás egész folyamára, beleértve a határozatok kihirdetését is, elrendelhető, vagy annak egy részére szorítható. A felek és képviselőik, úgyszintén mindegyik fél részéről megjelöli két-két egyén a nyilvánosság kizárása esetében is jelen lehetnek a tárgyaláson. A mennyiben a tárgyalás nyilvánossága ki van zárva, a tárgyalás tartalmának nyilvános közzététele tilos. Képvh. iromány. 1901—1906. III. kötet. 7