Képviselőházi irományok, 1901. III. kötet • 102. sz.

Irományszámok - 1901-102. Törvényjavaslat, a magyar polgári perrendtartásról

44 102. szám.. Ha a biróság a 184. §. 7. vagy 8. pontja esetében ad helyt a pergátló kifogásnak, a pert csak az esetre mondja ki megszűntnek, ha a felperes az Ítélet jogerőre emelkedésétől számitott nyolcz nap alatt a 7. pont esetében a megelőző eljárás költségét le nem fizeti vagy a b róságnál készpénzben le nem teszi, a 8. pont esetében pedig a megállapított összeget biztosítékul készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (127. §.) a bíróságnál le nem teszi, vagy pedig az alperessel közösen be nem jelenti, hogy a biztosítás módját egyetértően másként állapították meg. A 184. §. 8. pontja esetében az alperes a biztosíték összegének kérdésében nem élhet felebbvitellel. . 187. §. Midőn a biróság akár a perfelvételi tárgyaláson, akár később hivatalból figyelembe veendő pergátló körülményt tapasztal

, a melyet a felek el nem oszlatnak, a 185. §. és a 186. §-nak eláő bekezdése megfelelően alkalmazandók. 188. §. Midőn a biróság a pert a 186. vagy a 187. §. alapján megszüntette, vagy a keresetet más okból hivatalból visszautasította, a kereset beadásának és a perindításnak magánjogi hatályai fenmaradnak, ha a felperes a megszüntető, illetőleg visszautasító határozat jogerőre emelkedé-étöl számitott hannincz nap alatt a keresetlevelet az illetékes bíróságnál benyújtja vagy magánjogi követelését egyébként szabályszerűen érvényesíti. 189 §. A törvényszéki eljárásban az alperes érdemleges ellenkérelmét Írásból köteles felolvasni. Az irat felolvasása után a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklendő. E szabály meg nem tar ása esetében az ellenkérelmet nem lehet figyelembe venni. Az elismerés akkor is hatályos, ha csupán szóval adják elő. A járásbirósági eljárásban az ellenkérelmet szó fal kell előadni és hivatalból fel kell venni a tárgyalási jegyzőkönyvbe. 190. §. • Az alperes perbebocsátkozása előtt a felperes elállhat keresetétől. Az elállás a perfelvé eli határnapon szóval, azonkívül pedig a bíróságnál benyújtandó irattal történik, a melyet alperessel közölni kell. Az elállás következtében a keresetlevél benyújtásának és a perindításnak e törvényben megszabott hatályai elenyésznek. Az alperesnek a perfelvételi határnapon előadható kérelmére a biróság az elállást végzéssel megállapítja és egyúttal a felperest a felmerül köl'ségben, a mennyiben erre nézve még nincsen jogerejű határozat, elmarasztalja. Ha a felperes a pert újra megindítja, az alperes a perbebocsátkozást mindaddig megtagadhatja, mig a felperes a meg dlapitott költ-éget meg nem téríti. Ez a §. nem zárja ki, hogy az alperes a perfelvételi határnapon a felperes keresetével érvényesített jog fenn nem állásának birói megállapítása iránt keresetet indítson (193. §).