Képviselőházi irományok, 1901. III. kötet • 102. sz.
Irományszámok - 1901-102. Törvényjavaslat, a magyar polgári perrendtartásról
102 szám. 29 ségeket a felperesi követelésnek elismert része sem fedezné, alperes további biztosítékot követelhet. A felebbviteli eljárásban a felperestől további biztosíték csak az esetben követelhető, ha ő élt felebbezéssel vagy felülvizsgálati kérelemmel és ha a költségeket követelésének bár még nem jogerejűleg megítélt része nem fedezi. 127. §. A biztosítékot, ha csak a felek a biztosítás módját egyetértően másként nem állapítják meg, készpénzben vagy óvadékképesnek nyilvánított értékpapírokban kell letenni. Az értékpapírok a budapesti tőzsdén a letétel napját megelőzőleg utolsószor jegyzett árfolyam kétharmadáig fogadhatók el, de semmi esetre sem a névértékükön felül. 128. §. Ha a biztosíték adásának oka a per folyamán megszűnik, a felperes kérelmére a biztosítékot vissza kell adni, illetőleg a felperest a'biztosíték adásának kötelezettsége alól fel kell menteni. E kérelem felett az alperest akkor is meg kell hallgatni, ha a felperes azt a tárgyaláson kívül adta elő. A biztosíték visszaadását elrendelő határozat ellen felfolyamodásnak van helye. HARMADIK GZIM. Eljárás az első folyamodása bíróságok előtt. Első fejezet. Keresetlevél és egyéb beadványok. 129. §. A keresetlevélnek magában kell foglalnia: l.-a bíróság megjelölését; 2. a felek megjelölését, nevük, állásuk vagy foglalkozásuk, perbeli szerepük és lakásuk szerint, valamint a felek képviselőinek nevét, állását vagy foglalkozását és lakását; 3. a perfelvételi határnapon előadandó kereset közlését, vagyis a jog előadását, a melyet a felperes érvényesíteni akar, és határozott kérelmet. A jog alakszerű megnevezése nem szükséges, hanem a jogállitást a keresetnek egész tartalmából kell megállapítani. A keresetlevélben továbbá a tárgyalás előkészítése végett előadandók azok a tényállítások is, a melyekből a felperes keresetét származtatja, valamint ezek bizonyítékai. A keresetlevélben a szükséghez képest azokat az adatokat is elő kell adni, a melyek a bíróság hatáskörének és illetékességének, valamint a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek a megállapítására szolgálnak. A mennyiben