Képviselőházi irományok, 1901. III. kötet • 102. sz.
Irományszámok - 1901-102. Törvényjavaslat, a magyar polgári perrendtartásról
102. szám. 25 108: §. A meghatalmazott részéről meghatalmazása körében végzett cselekményt az ellenféllel szemben olyannak kell tekinteni, mintha a fél maga végezte volna, hacsak a jelenlevő fél azt azonnal vissza nem vonja vagy ki nem igazítja. 109. §. Több meghatalmazott közül a felet mindegyik képviselheti. Ellenkező kikötés az ellenféllel szemben hatálytalan. , 110. A meghatalmazás hiányát a bíróság a per bármely szakában hivatalból veszi figyelembe. Ha az, a ki mint meghatalmazott lép fel, meghatalmazását nem igazolja, a bíróság a hiány pótlására rövid határidőt tűz ki és e mellett a meghatalmazás nélkül fellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre bocsáthatja, az ellenfél kívánságára pedig az eljárásban való részvételre bocsátani köteles. A bíróság a meghatalmazás nélkül fellépett személynek az eljárásban való részvételre bocsátását a költségek és károk iránt nyújtott biztosítéktól teheti függővé, melynek módját és mennyiségét a bíróság belátása szerint állapítja meg. A meghatalmazás igazolására kitűzött határidő lejárta, illetőleg az igazolás megtörténte vagy az eljárás jóváhagyása előtt véghatározat nem hozható. Ha a kitűzött idő alatt a hiány nem pótoltatik, vagy az eljárás jóvá nem hagyatik, a fél helyett eljárt személy cselekményei hatálytalanok és ehhez képest a meghatalmazás nélkül indított kereset végzéssel hivatalból visszautasítandó, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ellene a meg nem jelenés következményei alkalmazandók és egyúttal mind a két esetben a fél helyett eljárt személy az ellenfélnek okozott költségben elmarasztalandó. A fél a meghatalmazás hiányát nem érvényesítheti, ha a meghatalmazást csak szóval adta is vagy az eljárást akár kifejezetten, akár hallgatólag jóváhagyta. 111. §. A bíróság azokat a feleket és meghatalmazottakat, a kiknek nincs érthető előadó képességük, a további előadástól eltilthatja, azokat a meghatalmazottakat pedig, a kik a 95. §. szerint a képviseletre jogosítva nincsenek, a további előadástól eltiltani köteles. Ha ennek következtében a fél képviselet nélkül marad, a tárgyalást a fél költségére azzal a meghagyással kell elhalasztani, hogy a bíróság a felet a tárgyalás ismételt meghiúsítása esetében meg nem jelenőnek fogja tekinteni. Ügyvédekre ez a §. nem alkalmazható. ötödik fejezet. Szegénységi jog. 112. §• Szegénységi jogban rendszerint az a fél részesíthető, kinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszám. Képvh. iromány. 1901—1906. III. kötet. *