Képviselőházi irományok, 1901. II. kötet • 29-101. sz.

Irományszámok - 1901-90. Az igazoló állandó bizottság jelentése, a kir. Curia itéletével érvénytelennek kimondott deési képviselőválasztás alkalmából a választókerület képviselőküldési jogának felfüggeszése iránt felmerült kérdés tárgyában

442 90. szám. foglal el, a választás napjának hajnalán a választásra vonuló és nála tisztelgő egyszerű falusi földmívelő választóknak ételt és szeszes italt ingyenesen szolgáltat, a tényleges életviszonyoknál fogva csakis arra enged okszerű következtetést, hogy ez a szolgáltatás abból a czélból történt, hogy az illetők ő reá szavazzanak, a mire egyébiránt az a szolgáltatás a tényleges életviszonyoknál fogva alkalmas is lehet. Az 1899. évi XV. t.-cz. 7. §. b) pontja és 9. §. a) és b) pontja kizárólagosan határozza meg azt, a mikor a választók részére ételnek és szeszes italnak ingyenes szolgáltatása etetés és itatásnak nem tekinthető, és mint ilyen nem esik az 1878. évi V. t.-cz. 186. §. és az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §. rendelkezése alá; azonban jelenleg ezeknek az eseteknek egyike sem forog fenn. Az 1899. évi XV. t-ez. 7. §. b) pontja ugyanis megengedi oly választókerületekben, melyek több községből állanak, a választóknak szükséges ellátását a választás helyén és ideje alatt; ámde a fenn megállapított tényállás szerint, gróf Teleki Domokos részéről a választók részére ételnek és szeszes italnak ingyenes szolgáltatása nem a választás helyén vagyis Deésen, hanem Kozárvár községben történt. Az 1899. évi XV. t.-cz. 9. §. a) pontja szerint szükséges, hogy tekintettel a megvendégelt személyekre, a megvendégelés alkalmára és egyéb körülményeire, világosan kitűnjék, hogy a megvendégelés nem abból a czélból történt, hogy az illetőnek szavazása az által befolyásoltassék; már pedig ez a fenn kifejtettek szerint a fenn megállapított tényállás értelmében gróf Teleki Domokos részéről az illető választók részére ételnek és szeszes italnak ingyenes szolgáltatásából, illetve ennek körülményeiből nemcsak ki nem tűnik, hanem az a szolgáltatás épen az ellenkezőre enged okszerű következtetést. Az 1899. évi XV. t.-cz. 9. §. b) pontja a szokásos alkalmakkor a szokásos vendéglátást engedi meg; ámde a megvendégelésre szokásos alkalomnak jogilag nem tekinthető az az alkalom, a mikor étéinek és szeszes italnak ingyenes szolgáltatása meghatározott körülmények mellett egyébként általában véve törvény által tiltva van, a mi a fent kifejtettek szerint az országgyűlési képviselőválasztás alkalmával a választókkal szemben csakugyan fenforog; továbbá a gróf Teleki Domokos és az illető választók társadalmi állása között a fenn megállapított tényállás szerint létező nagymérvű különbözet kizárja azt, hogy a gróf Teleki Domokosnál hajnalban és igy a vendéglátásra már ezért is szokatlan időben megjelent illető választókat gróf Teleki Domokos a szokásos vendéglátás czíme alatt étellel és szeszes itallal való ellátásban részesíthesse. Ezeknél fogva a megtámadott választást az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §. 6. pontja alapján és 73., 121. §. értelmében a bizonyítási eljárás elrendelése nélkül érvénytelennek kimondani, az ez által tárgytalanná vált egyéb felhozott érvénytelenítési okokat, tényeket és bizonyítékokat mellőzni, ama törvény 127. §. alapján gróf Teleki Domokost a kérvényezők részére megállapított költség megfizetésében elmarasztalni, és ama törvény 122 §. alapján gróf Teleki Domokos cselekvő és szenvedő választóképességét a terhére megállapított etetés és itatásnak a fenforgó körülmények szerint csekélyebb mértékével arányban álló időre felfüggeszteni kellett. A fentiek szerint az eljárás folyamán az 1878. évi V. t.-cz, 186. §-ba ütköző büntetendő cselekmény jelenségei mutatkozván, az 1899. évi XV. t.-cz. 126. §. értelmében az összes iratoknak az igazságügyministerhez áttétele elrendelendő volt.