Képviselőházi irományok, 1901. II. kötet • 29-101. sz.

Irományszámok - 1901-68. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az1902. évi állami költségvetésről

280 68. szám. II. Az 1897. évi XXX. t.-cz. alapján a magyar államvasutak hálózatán eszkb'zlentiő beruházások: a költségvetés alaján Utalványoztatot külön törvényes felhatalmazás alapján együtt 1897. évben 1898. » 1899. » 1900. » Összesen 1901. évben Együtt Í o r o n a 73,398.352 73,398.352 . . . 18,443.972 12,436.860 30,880.832 . . . 12,559.834 15,360.928 27,920.762 . . . 12,831.845 7,959.420 20,791.265 . . . 43,835.651 109,155.560 152,991.211 . . . !) 25,346.000 2

) 13,894.001 39,240.001 . . . 69,181,651 123,049.561 192,231.212 ') Költségvetésileg előirányzott összeg. 2

) Az 1900. év végéig engedélyezett, de fel nem használt hitel, melyben az 1900. évi XXXIV. t.-czikkel engedélyezett 6,260.000 K póthitel is benfoglaltatik. Habár a válságos helyzetből való kibontakozás tisztán állami eszközökkel keresztül nem vihető, mégis helyén való, hogy az állam a bajok enyhítése végett közbelépjen. Helyeslő tudomásul vettük ennélfogva a pénzügyministernek azt a nyilatkozatát, hogy az ezen költségvetésben foglalt beruházásokon kívül és azokon felül a kormánynak szándéka a közel jövőben több nagyobbszabású oly közmunkákat végrehajtatni, melyek egyébként is szükségesek voltak- és melyek nemcsak helyi, de általános országos érdekeknek kielégítésére szolgálnak. Kijelentette egyúttal a pénzügyminister, hogy ezeknek a rendkívüli beruházásoknak czéljából a kormány esetleg a közhitelhez fog folyamodni. A tervezett új beruházásoknak részleteit, költségeit és fedezeti módját a törvényhozás annak idején bírálni fogja és bizonyára tekintettel lesz arra, hogy első sorban oly befektetésekre adjon felhatalmazást, melyek az ország minden részében minél szélesebb rétegeknek biztosítsanak munkát és keresetet. Ily keretben és e végből a közhitel igénybevétele annál inkább megokolt, mert a fentebb kimutatott tetemes beruházásoknak túlnyomó részét az állam folyó jövedelmeiből, illetőleg pénztári készletekből teljesítettük. Annak illusztrálására, hogy egyrészt az állami zárszámadások feleslegei miként alakullak, másrészt még, hogy költségvetésen kivül, a pénztári készletek terhére, mekkora beruházások lettek utalva, szolgáljanak azok az adatok, melyéket 6 évre visszamenően (1895-től 1900-ig bezáróan) ide iktatunk. Az állami zárszámadások fölöslegeinek a akulása az elöirási, illetve utalványozási eredmények szerint 1895—1900, évben; kihagyva a kölcsönökből származó bevételeket, illetve a köicsönök conversiójára fordított kiadásokat, továbbá az alapszerű kezelésből eredő bevételeket és kiadásokat, valamint az 1897. évi XXX. és 1900. évi XXXIV. törvényczikkek értelmében az államháztartás egyéb eredményeitől elkülönítve kitüntetendő vasúti beruházásokat és ezek fedezetét: 1895. 1896. 1897. 1898. 1899. 1900. évben . . . » .... » » ... » ... » ... Bevétel 986,379.304 1.035,181.918 1.043,993.240 1.057,209.618 1.051,496.828 1.074,258.209 Kiadás a költségvetés külön törvényes felalapján hatalmazás alapján 910,502.718 52,495.818 968,268.384 35,952.332 982,262.561 28,359.421 994,847.857 16,368.479 988,019.991 17,443.361 1.028,575.918 9,909.730 Fölösleg 23,380.768 30,961.202 33,371.258 45,993.282 46,033.476 35,772.561 Összesen 6.248,519.117 5.872,477.429 160,529.141 215,512.547