Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-6. Kossuth Ferencz képviselő és társainak válász-feliratijavaslata

kereskedelmi törvényünk hiányainak pótlása és viszonyainkhoz való alkalmazása; az ügyvédi rendtartás korszerű átalakítása; mind oly sürgős követelményei jogéletünknek, melyek ép oly kevéssé tűrnek halogatást, mint a telekkönyveknek a kataszterrel való összhangba hozatala, és általános polgári törvénykönyvünk megalkotása. Évtizedek óta hangoztatott óhajunknak felelne meg, ha a katonai büntető perrendtartás mielőbb megalkottatnék. Jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy Felséged is akarja, hogy a katonai büntető perrendtartás a modern jogtudomány magaslatán álljon. Az egyéni szabadság védelme az emberi méltóság elismerése, a valódi igaz­ság érvényre jutása, és a védelem szabadsága, a modern jogtudomány alaptételei. Ezekkel szemben a múlt hagyományaihoz való görcsös ragaszkodásnak véget kell vetni. Mi nemcsak reméljük, de hisszük, hogy Felséged királyi szava elhárítja azon mesterségesen felállított nehézségeket, melyek eddig a nemzet ezen jogos óhaj­tásának teljesülhetését megakadályozták. A tisztviselők helyzetének javítása a mi akaratunk is. Azoknak, kik egész tudásukat és erejöket a köz szolgálatának szentelik, anyagi gondok nélküli megélhetését biztosítani elsőrendű állami feladat. Felhívjuk Felséged figyelmét arra, mily nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy a képviselők választásában a valódi nemzeti akarat nyerjen kifejezést. Mai választási rendszerünk csak a nemzet kisebb részének adja meg a jogot akaratának érvényesítésére. Ha általános a véradó, legyen általános a polgári jog is. Az általános, községenkinti és titkosan gyakorlandó szavazati jogot akarjuk mi törvénykönyvünkbe beiktatni mindazon állampolgáraink számára, kik az állam nyelvén beszélnek és irnak. E megszorítás egy -megállapítandó zárhatáridő lefolyása után lenne alkalmazva, úgy, hogy semmi meglevő jogot ne csorbítson. A nemzeti állam kiépítésének nagy munkájában senkit sem nélkülözhetünk, ki tanúságot tesz arról, hogy tud is, akar is magyar lenni. A választókerületek igazságosabb felosztása immár tovább nem halasztható. Biztosítani akarjuk, hogy az állampolgárok egyenlő jogaikat egyenlő mértékben gyakorolhassák. / Az államélet megszilárdításának egyik eszköze a helyes társadalmi politika. A törvényhozást ezen téren súlyos mulasztás terheli. A nemzet nagy tömegeinek jólétét előmozdítani nemcsak erkölcsi kötelesség, de politikai szükségesség is. Államunk eddig ebben az irányban nagyon keveset tett. Mindaz, a mit a törvényhozás a közelmúltban alkotott, csak szerény kezdetnek tekinthető. A munkaképesség fokozása és fentartása; a kereseti alkalmak, az elaggott vagy másként munkaképtelenné vált munkások megélhetésének biztosítása; a jövedelemeloszlás arányosítása; a létminimumnak általunk már előbb emiitett adó­mentesítése és állagának védelme, szóval a kereseti rend szervezése és fentartása terén alig történt valami. A munkások testépségének biztosítása; az egyén értékének védelme; a gyermek-munka kímélése; a serdülő ifjúság erkölcsi és szellemi szükségleteinek kielégítése; e feladatok mind megoldásra szorulnak. A szegény-ügy rendezése terén úgyszólván mozdulatlan a magyar állam. Megdöbbentők azon tapasztalatok, melyek a társadalmi politika terén való mulasz­tások következményeként előttünk állanak. Ezen téren lehetne pedig és kell is erős nemzeti politikát folytatni.

Next

/
Thumbnails
Contents