Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-6. Kossuth Ferencz képviselő és társainak válász-feliratijavaslata

24 6. szám. képezik, a nemzeti haladás útjából eltávolíttassanak és érvény szereztessék az 1848-iki szentesített" törvényekben is kifejezett azon valódi nemzeti akaratnak, hogy: »Országunk önálló és független legyen«. Ha ez megtörténik, akkor, — de csak akkor — számithatunk azon hazafias és egészséges közszellemre, melyre Felséged is — mint kívánatosra — rámutatott s mely az országot képessé teheti hivatásának betöltésére, történelmi hagyományai és nemzeti nagy czéljai megvalósítására. A közszellemet — igenis — ápolni kell; mert közszellem őrzi, szerzi meg azon jogokat, melyek az országot megilletik. A közszellem védi meg a hazát és királyt minden létező, vagy jövendő ellenség ellen; a közszellem szüli a lelkesedést, a lelkesedés pedig a nagy tetteket. Muokánkban ez a szellem fog bennünket vezérelni; erőt fog nekünk adni az a tudat, hogy nemzedékek boldogsága van a mi kezeinkbe. letéve, és a nemzet ügyeinek szentelt czéltudatos és önfeláldozó munkát a jövő nemzedékek hálája jutalmazza meg. Munkálkodásunkban fáradságot ismerni nem fogunk, hazafias lelkesedésünk és meggyőződésünk egész erejével akarjuk: hogy az ország képes és elég erős legyen azt a hivatását betölteni, melyet történelmi hagyományai és nemzeti nagy czéljai eléje írnak. Érzelmeink és czéljaink ilyen egyöntetűségére támaszkodva most már bízvást elvárhatjuk Felséged kormányától, hogy első sorban és haladéktalanul azon törvények megalkotására és életbeléptetésére fogja tevékenységét és a mi tevékenységünket irányítani, melyek egyedül alkalmasak arra, hogy sokat szenvedett édes hazánkat függetlenné, szabaddá, önállóvá, nagygyá és erőssé tegyék! Felséges Urunk Királyunk! Felségednek, mint magyar királynak, jogaink és törvényeink őrének bizonyára csak fájdalommal töltheti el szivét, hogy világos törvényeink és jogaink sérelmével a magyar állam területi integritása ma sem teljes. Dalmáczia visszacsatolását a szent korona jogán az 1868. évi XXX. t.-cz. értelmében ezúttal is követeljük. Az 1868: XXX. törvényczikk elrendelte azt is, hogy Fiume város és kerülete törvényhozási és kormányzati viszonyai véglegesen rendeztessenek. Közjogunk, nemzetünk közérzülete és országunk elvitázhatlan részét képező eme terület nyugalma és fejlődésének biztosítása érdekében sürgetőleg kell követelnünk, hogy az említett törvénynek e tekintetben is mielőbb érvény szereztessék. Urunk, Királyunk! Felséged uralkodása alatt álló két egymástól jogilag független álhm közt fonák, és minket súlyosan károsító viszony áll fönn. A két állam szabad akarata le van nyűgözve. Nem kerülhette el Felséged magas figyelmét sem, hogy ez a kinos helyzet a létesítésekor feltételezett rokonszenv helyett — sajnos — ellenséges érzelmeket keltett fel a két állam népében egymás iránt. A két állam és népe nem úgy él már egymás mellett, mint a fejedelem ugyanazonosságánál fogva együttes és kölcsönös védelemre utalt népeknek élniök kellene. Ellenséges indulatok dúlnak főleg az osztrák polgárok széles köreiben velünk szemben; holott, a mesterséges eszközökkel fentartott viszony súlya alatt a magyar nemzet létérdekei szenvednek számokban ki sem fejezhető károsodást. Az időnkint meg-megujuló egyezkedések a két állam egymással ellentétes érdekeinek szembeállítása következtében fölidézik az egyezkedésre utalt népek egymás elleni elkeseredését.