Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-18. Törvényjavaslat, a pápa-bánhidai helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

252 18. szám. az érdekelt s az 1880 : XXXI. t.-cz. 7. §-a értelmében hozzájárulásra köte­lezett állami és alapitványi uradalmak, nevezetesen a kisbéri állami ménes­birtok és a puszta pátkai vallásalapitványi uradalom részéről pedig 40.000, illetve 10.000 koronányi, mindösszesen tehát 1,368.000 koronányi hozzájárulás biztosittatott, 96.000 korona névértékű törzsrészvényt pedig engedélyt kérő maga jegyzett. A helyi érdekű vasút kiépültének biztositása és a törzsrészvénytőkénól mutatkozó hiány megszüntetése czéljából az 1888. évi IV. törvényczikk 4. és 7. §§-ai alapján a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba, megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében: a) postaszállítási átalányképen a postaszállitás tényleges megkezdésétől, illetve a vasút megnyitásától számitott 50 éven át fizetendő 23.000 korona, 460.000 korona tőkeértékben; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési külön ado­mányból az épités megkezdésétől számitott 50 éven át fizetendő évi 33.300 koronányi járadék 666.000 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy e hozzá­járulás a költségvetési adomány állásához képest esetleg nagyobb részletekben rövidebb idő alatt vagy egyszerre egy összegben is kifizethető lesz. Ezen állami hozzájárulások a tényleges tőke 6.22, illetve 9°/o-át teszik, s igy az 1888. évi IV. törvényczikkben megállapított maximalis 10 — 10°/o-nyi segélyezés mérvén jóval alul maradnak, a mennyiben együttvéve (15.2270) is alig haladják meg a mindkét czímen nyújtható állami segélynek, a 20°/o-nak három negyedét. A helyi érdekű vasút üzletének kezelését a szabványszerződós alapján a ín. kir. államvasutak vennék át. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vas­utakkal sze mben kikötni szokott engedélyezési, építési ós üzletberendezési feltételekkel. Midőn még tisztelettel felemlíteném, hogy Mandl Gyula, Hoffmann Sándor és Quittner Vilmos társvállalkozók, a kikre Melczer Géza előmun­kálati engedélyes az ezen engedély alapján szerzett összes jogait és elvállalt kötelezettségeit átruházta, a 400.000 koronában megszabott engedélyezési biztosítékot, a budapesti központi állampénztárba beszolgáltatván, a vasútnak a fentebb előadott feltótelek mellett leendő megépítésére ós üzletére kötele­zettséget vállaltak és hogy a pápa-bánhidai helyi érdekű vasút, miután általa a magyar királyi államvasutak budapest-győri vonala a győr-szombathelyi vonallal, illetve a cs. és kir. szab. déli vasút komarom-székesfehérvári vonalával ós a gy őr-veszprém-dombóvári h. é. vasútvonallal nyerne összeköttetést, az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV-ik törvényczikkek 1-ső §-ai értelmében csak a törvényhozás felhatalmazása alapján engedélyezhető, ennek a helyi érdekű gőzmozdonyú vasútnak engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a tisztelt Házhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, a vasútnak fentebb tisztelettel ösmertetett közgazdasági fontos­ságára való tekintettel elfogadni s hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Egyúttal van szerencsém a tisztelt Háznak bejelentem, hogy miután a még ma is folyton tartó általános közgazdasági és vállalkozási pangás köze­pette egy oly nagyobb közmunkának mielőbbi megkezdése, a minő egy kere­ken 92 kilométeres vasút épitóse, nemcsak a vasútvonal által átszelt két vármegye, hanem a többi országrészek napszámos-lakosságának foglal­koztatása érdekében is parancsoló szükséget képezett, a helyi érdekeltség és

Next

/
Thumbnails
Contents