Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-5. A képviselőház által kiküldött bizottság válaszfelirata javaslata

20 5. szám. a legközelebb megindulandó tárgyalások is a mindkét részre nézve kivánatos eredményhez foRnak vezetni. Élénk érdeklődéssel várjuk Felséged kormányának annak idején előterjesztendő, az ujonczjutalék megállapítására vonatkozó javaslatait. Ezen kérdés az általános hadkötelezettség behozatala óta megszűnt, egy elszigetelt kiváltságos osztálynak külön érdeke lenni, hanem mélyen belenyúl a nép valamennyi osztályának családi életébe, másfelől pedig igen érzékenyen érinti az állam pénzügyi viszonyait is. Meg vagyunk győződve, hogy Felséged kormánya azon áldozatkészséget, melyet Magyarország a monarchia védképességének érdekében mindenkor tanúsított, nem fogja a legszigorúbb szükség mértékén túl igénybe venni. Tudjuk, hogy az állam biztonságának és állásának legnagyobb biztositéka saját erejében fekszik, de azt is tudjuk, hogy ezen erőnek egyik főtényezője a polgárok anyagi jóléte, mely a lehetőség határáig kíméletet igényel, mert csakis ez fogja lehetővé tenni, hogy válságos pillanatokban a hazaszeretet és dynastia iránti hűség mellett rendelkezésre álljanak azon anyagi eszközök is, melyek a nagy állami érdekek biztosítására mulhatlanul szükségesek. A közigazgatás javítása érdekében már a múlt országgyűlésen történtek az első lépések, melyek, habár magokban véve aránylag kisebb fontossággal bírnak, de biztos következtetést engednek azon szellemre, mely Felséged kormányát a közigazgatás egész terén létesítendő reformnál vezetni fogja. Ennek a reformnak czélja — a mint a legmagasabb trónbeszéd is körülírja — egyfelől a törvényekben lefektetett állami akaratnak hatályos érvényesítése, másfelől ezen kereten belül életerős törvényhatósági és községi önkormányzat szervezése, a mely egyúttal a közigazgatásnak éber ellenőrzését is teljesiti. A pénzügyek terén várva-várjuk az egyenes adók rendszerének átalakítását. Teljes tudatával bírunk azon nehézségeknek, melyek épen a jelen körülmények között ezen reform elé tornyosulnak, midőn egyfelől az állam irányában támasztott igények oly magasak és egyszersmind annyira indokoltak, hogy az adójövedelem leszállításáról nem lehet szó, másfelől azon általunk már emiitett kedvezőtlen anyagi viszonyok, melyek az ország lakosságának túlnyomó többségét terhelik, kizárják az egyenes adók felemelésének lehetőségét. így tehát mindaddig, mig ezen viszonyok javulást nem mutatnak, az egyenes adók reformja csakis azoknak az eddiginél méltányosabb alapokra való fektetésére szoritkozhatik, de ezen szűkebb korlátok között is üdvös eredményeket érlelhet, a mennyiben a tehernek egy része levétetnék azok vállairól, a kik ezt már el nem birják és oda helyeztetnék át, a hol az legalább aránylag könnyebben elviselhető. A mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem kedvezőtlen helyzetéről már bátorkodtunk nézetünket elmondani. Nagy megnyugvással vettük azon biztosítást, hogy Felségednek kormánya is teljesen át van hatva azon meggyőződéstől, hogy ezen különböző közgazdasági tényezők közt nemcsak hogy ellentét nincsen, hanem hogy mindegyiknek felvirágzása elválaszthatatlanul össze van kapcsolva a másikéval és hogy csakis valamennyinek a trónbeszéd erre vonatkozó gazdag és tartalmas programmja szerinti együttes és összhangzatos ápolásától és fejlesztésétől várható hazánk jelenleg oly kevésbé kedvező anyagi- helyzetének javulása. Komolyan fogunk foglalkozni azon előterjesztésekkel, miket Felséged úgy az igazságügy, mint a közoktatásügy terén kilátásba helyezni méltóztatott, mert bármily jelentékeny legyen is azon haladás, melyet Magyarország mindkét irányban az utolsó három évtized alatt tett, tudjuk és érezzük, miszerint még igen sok tenni való marad hátra, hogy hazánkat az európai kulturállamokkal teljesen egyenrangúvá tegyük.