Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.
Irományszámok - 1901-17. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a kúnszentmiklós-dunapataji helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről
240 17. szám. helyezendők el, hogy igénybevételűk 6.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzeteméként 1.000 kgrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől-középig mérve — Kun-SzentMiklós állomáson 4*75 méternél, a többi állomásokon 4-5 méternél, azon a vonalrészen, a hol a h. é. vasút az államvasuti pályatesttel párhuzamosan halad, 4-75 méternél, a folyó pályának többi részén podig 3-6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított x /2 °/o-át, és azonkívül két teljes váltót és keresztezést, két egész kitérőhöz tartozó teljes talpfacsoportokkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetve behomokolását is —- az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sínszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magy. kir. államvasutak részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember hó 31-én 18.091. sz. a. kelt közm. és közlek. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s. k. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most említett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő h. é. vasút vonalán 4.290 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Kun-Szent-Miklós csatlakozó állomáson előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A magy. kir. államvasutak Kun-Szent-Miklós állomásán, valamint az ehhez való csatlakozástól Duna-Pataj felé 300 méter hosszban a helyi érdekű vasút nyilt vonalán is elsőrendű vasúti felépítmény fektetendő, — kivéve a mozdonyszin-telepre vezető vágányokat, melyek a 23'6 klgrmos sínrendezésnek megfelelő felépítményből állíthatók elő. Hasonlóan elsőrendű vasúti felépítménynek megfelelőleg készítendők az ily felépítménybe eső váltók és keresztezések (teljes kitérők). A Kun-Szent-Miklós csatlakozó állomáson elsőrendű vasúti felépitménynyel készítendő vágányokban — ide nem értve az ezen állomáshoz csatlakozó 300 m. hosszú elsőrendű pályarészt, mely egészen új felépítményi anyagokkal állítandó elő — ócska, de még teljesen" használható állapotban levő sínek, hevederek és alátétlemezek is alkalmazhatók, de az összes csavaroknak és sínszögeknek, továbbá a közönséges talpfáknak és talpfacsoportoknak, valamint a váltóknak és keresztezéseknek újaknak kell lenniök. Az elsőrendű vasúti felépítményre nézve a magy. kir. államvasutak illető vonalának szabványai mérvadók és kötelezők.
