Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-17. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a kúnszentmiklós-dunapataji helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

222 17. szám. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyűléshez, a kúnszentmiklös-dunapataji helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről. Tisztelt Képviselőház! A magyar kir. államvasutak budapest-zimonyi vonalának Kúnszentmiklós állomásától Dunapatajig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasút építésére és üzletére,, az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV törvónyczikkek 1. §-a, valamint 0 császári ós apostoli királyi Felségének Bécsben, 1901. évi október hó 7-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján, a csatolt engedélyokiratot, a magyar kir. ministerium nevében gróf Teleki József földbirtokos • nak, mint engedélyesnek a mai napon kiadtam. Midőn tisztelettel megjegyezném, hogy ezen helyi érdekű vasút engedélyezésénél azon esetek egyike sem forgott fenn, melyekben az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvónyczikkek 1. £-a szerint az engedélyezés a törvényhozásnak van fentartva, ós hogy ahhoz képest az idézett törvényszakaszok értelmében a helyi érdekű-vasutat, saját hatáskörében engedélyezhette, az engedélyokiratnak ós az ahhoz tartozó épitési, illetve üzletberendezési feltóteleknek tartalmát, valamint a helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozólag létrejött egyéb lényegesebb megállapodásokat a következőkben bátorkodom tisztelettel előadni. A csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett és tisztán a pályamenti vidék helyi forgalmú igényeinek kielégitésóre hivatott kereken 51 kilométer hosszú helyi érdekű vasút a magyar kir. államvasutak budapest-zimonyi vonalának Kún szentmiki ós állomásából, ennek déli végén fog kiágazni és Tass község déli oldalán, Szalk-Szent-Márton község ós Tetétlen-puszta érintésével vezettetik Dunapatajig, mint végállomásig. A helyi érdekű vasút rendes nj^omtávval és akként fog megépíttetni, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A pálya legnagyobb emelkedése, illetve esése 4°/oo-ban, a kanyarulatok legkisebb fólátmérője pedig a nyilt pályán 300 méterben állapíttatott meg. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai kőből vagy téglából falazva, hord szerkezetei pedig bezárólag 2o m. nyilasig tölgyfából, ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesitendők. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenként 23'6 kilogrammnál könynyebbek nem lehetnek és függő sinkötós alkalmazása mellett oly sűrűn rakott