Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.
Irományszámok - 1901-16. Törvényjavaslat, a dunántúli helyi érdekű vasut-részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak épitésére és üzletére kiadott engedély-okiratok egyesitése és e vasutvonalak szállitási adómentességének a zalavölgyi helyi érdekű vasut szállitási adómentességével egységes időtartamban való megállapitása tárgyában
16. szám. 217 A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi magyar kir. minister rendeleti úton állapi totta meg. ^ A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 17. §. Engedélyes részvénytársaság az 1888. évi XXXI. t. -ez. alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő ós villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassa, a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa ós a szükséghez képest bővíthesse; mig azon berendezések felállítására ós azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czóljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi m. kir. ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes részvénytársaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. t.-cz. s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23445. sz. a. kiadott szabályrendelet ós a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényezikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez^ Engedélyes részvénytársaság a vasútvonal irányát, az állomásokat ós kilométerszelvényeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen •§. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Új építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes részvénytársaság költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesíti, a melynek kerületébe a-vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- ós távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- ós távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes részvénytársaság az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed ós a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távirda, távbeszélő ós villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda, vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes részvénytársaság az állami ós vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezések az 1888. évi Képvh. iromány. 1901—1906. I. kötet. 28
