Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-12. Törvényjavaslat, a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról

12. szám. 153 tehát akkor is visszakapják, ha ez iránt az illető vármegyei szabályrendelet épen nem vagy bizonyos megszorítással rendelkezett. Ily módon teljesen ki lesz zárva az, hogy bárki, a ki saját hibáján kivül nem talál az új rendszerben elhelyezést, eddigi szolgálatából minden végkielégítés nélkül bocsáttassék el. 18. §. A vármegyék közigazgatási kiadásaira adott állami javadalmazás — a pénztári és számvevői teendőknek állami hivatalokra ruházása folytán — a megfelelő személyi és dologi kiadások összegével apasztandó, mert ezek a kiadások ezentúl a pénzügyi tárczát terhelik. (L. 3. §. indokolását.) 19. §. A törvény életbelépési időpontjának meghatározását és végrehajtását a javaslat 19. §-a azért kívánja a belügy- és pénzügy minis térre bízni, mert — a mint az fentebb is érintve volt, — az életbeléptetés előtt nemcsak a részletes utasítások kidolgozására, de az elhelyezéssel, átadással, átvétellel járó teendőkre és több részletkérdésre nézve még előzetesen a vármegyei törvényhatóságokkal is tárgyalások folytatandók; leghelyesebbnek mutatkozik tehát az életbeléptetési időpont meghatározását a törvény végrehajtására hivatott ministerekre bízni. * * * Az előadottak alapján kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy »a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról« szóló törvényjavaslatot, — a mely a közpénztárak kezelésében és számvitelében lényeges szervezeti egyesítést és egyszerűsítést tesz lehetővé, ez által az egyöntetű eljárást, a közvagyon helyes kezelését és ennek szakszerű ellenőrzését megbízhatóbb alapokra helyezi és a községek vagyonkezelése körül is rendet honosít meg, — a mely módot nyújt a kormányhatósági felügyelet eredményes gyakorlására és e mellett a vármegyék önkormányzati jogkörét, rendelkezési és felügyeleti hatáskörét lényegileg egyáltalán nem csorbítja, sőt a vármegyéket az anyagi felelősség nagy terhétől szabadítja meg, — a mely a személyzeti kérdéseket is méltányosan, a szerzett jogoknak legmesszebb menő kímélése mellett igyekszik megoldani, — a melynek rendelkezései az általános közigazgatási reform keretébe minden zökkenés nélkül beilleszthetők lesznek, — végül a mely egyik előfeltétele annak, hogy a közszolgáltatások az adózók érdekében egységessé és egyszerűbbé tétessenek, — úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1901. évi november hó 23-án. Széli Kálmán s. k., a belügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott m. hir. ministerelnök. Képvh. iromány. 1901—1906. I. kötet. 20