Képviselőházi irományok, 1896. XXXVIII. kötet • 1078-1079., CD-CDXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CDXI. 1901. évi XXIV. törvényczikk, az összeférhetlenségről

86 CDXI szám. h) állami jövedékeknek hasznosítására, i) állami megrendelésekre és szállításokra, h) tarifa, kedvezményekre, végül l) állami segélyezést igénybevevő ipari, kereskedelmi, vagy közlekedési vállalatokra vonatkoznak. Azonban a fentebb felsorolt ügyekben is a képviselő választókerületének törvényhatósága, vagy választókerületéhez tartozó városok, községek, nem nyereségre alakult szövetkezetek, kereskedelmi és iparkamarák, kereskedelmi és ipartestületek, úgy gazdasági egyesületek érdekében ezek felhívására, — vagy választókerületétől is eltekintve, egyházi, iskolai, vagy egyéb kulturális testületek érdekében, — díjtalanul eljárhat. Kinevezések vagy előléptetésekre vonatkozó közbenjárást a ministerek senkitől sem fogadhatnak el. E tilalom azonban őket nem gátolja, hogy tájékozás végett ily ügyekben képviselőhöz vagy máshoz fordulhassanak. 14. §. Bíróságok előtti eljárás ezen törvény értelmében közbenjárásnak nem tekinthető. Országgyűlési képviselő, ha egyszersmind ügyvéd, jogosítva van oly ügyekben, melyek sem az 5, sem a 13. §-ok rendelkezései alá nem esnek, ügyfeleit a kormánynál is az ügyvédi rendtartás értelmében képviselni. A ministereknél való közbenjárás azonban csak beadványoknak ügyvédi ellenjegyzésére szoritkozhatik. 15. §. A »kormány« alatt értendők ugy a magyar, mint a közös ministerek, valamint minden szerződések kötésére jogosított állami hatóság vagy hivatal, állami üzem, állami kezelés alatt álló alap, alapítvány, intézet vezetősége. 16. §. Összeférhetlenségi ügyekben a bíráskodást a képviselőházból alakított bizottságok gyakorolják. A bíróságok szervezetét s az eljárást a házszabályok állapítják meg. > '• J 17. §, A kormány és közegei, a bíróságok és közigazgatási hatóságok kötelesek a képviselőház eljáró bizottságának hatáskörében tett megkeresését teljesíteni, az általa kihallgattatni kivánt tanukat vagy szakértőket elébe rendelni, a kijelölt közokmányokat vele közölni és általában neki hatósága köréhez képest segédkezet nyújtani. 18. §..'•' Az eljáró bizottságnak költségben marasztaló határozata végrehajtható közokiratot képez. 19. §. A tanú, a ki alapos ok nélkül meg nem jelen vagy a tanuságtételt, ideértve az eskületételt is, úgyszintén a szakértő, a ki közreműködését megtagadja, arra a büntető perrendtartás értelmében szorítható. A pénzbüntetést, illetőleg az elzárást, a mely azonban hat hétnél tovább nem tarthat, az eljáró bizottság megkeresésére az illetékes járásbíróság szabja ki.