Képviselőházi irományok, 1896. XXXVIII. kötet • 1078-1079., CD-CDXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CDVII. 1901. évi XX. törvényczikk, a közigazgatási eljárás egyszerűsitéséről

CDVII. szám. 71 16. §. Újpest és Rákospalota községekben a következő hatóságok gyakorolják a rendőri büntető bíráskodást: Azokban a kihágási ügyekben, melyeknek elsőfokú elbírálása a fennálló törvények, rendeletek és szabályrendeletek szerint jelenleg a székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik, elsőfokon az illetékes kerületi kapitányság vezetője, ennek akadályoztatása esetén a belügy minis ter által megbízott rendőrségi tisztviselő, másodfokon a főkapitány vagy helyettese. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes többi kihágási ügyekben: elsőfokon a főszolgabíró, illetőleg a szolgabíró, másodfokon az alispán. Harmadfokú hatóság az illető minister. 17. §. Az elsőfokú rendőri büntető bíró a terhelt letartóztatásával nem járó oly kihágási esetekben, midőn: a) a feljelentést hatóság (községi elöljáróság), közhivatalnok, vagy hatósági közeg hivatali hatáskörében, közvetlen tapasztalata alapján teszi és valósága ellen nem merül fel aggodalom, vagy b) a feljelentés magánegyéntől ered, de ez a kihágás elkövetését köz- vagy magánokirattal vagy más bizonyítékkal valószínűvé teszi és a rendőri büntető biró meg van győződve a vád alaposságáról, — a mennyiben a feljelentett kihágás miatt csak pénzbüntetés kiszabásának van helye és a mennyiben a pénzbüntetés 30 koronát meg nem haladó összegben mutatkozik kiszabandónak, a terhelt ellen előzetes tárgyalás megtartása nélkül büntető parancsot bocsáthat ki. 18- §• .. . A büntető parancs kellékeit és kibocsátásának módozatait — a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. t-cz. 533. §-a rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása mellett — az ezen törvény 22. §-a szerint kiadandó eljárási szabályzat állapítja meg. A büntető parancsot az ezen törvény 26. §-ában megjelölt kézbesítő hivatalok vagy közegek kézbesitik. A kézbesítő köteles a büntető parancsot a terheltnek saját kezéhez adni, előtte felolvasni, megmagyarázni, különösen őt ama jogára figyelmeztetni, hogy tárgyalás megtartását kérheti (19. §.), vagy felebbezéssel élhet (20. §.), és mindezeknek megtörténtét a kézbesítési íven bizonyítani. 19. §. Ha a terhelt a büntető parancs kézbesítése alkalmával, vagy az ezt követő naptól számított 15 nap alatt az ügy tárgyalását szóval vagy írásban nem kérelmezi, vagy a 20. §. értelmében felebbezéssel nem él: a büntető parancs végrehajtandó. Ha azonban a fér a büntető parancs mellőzését és a tárgyalás megtartását kéri, a tárgyalást szabályszerűen kell megtartani. Az ítélet rendelkezése eltérhet a büntető parancs tartalmától. 20. §. Ha a fél a cselekmény elkövetését, mely a büntető parancs kibocsátására okul szolgált, nem tagadja, hanem csupán a büntetést vagy ennek nagyságát kifogásolja, a büntető parancs ellen felebbezéssel élhet. A büntető parancs ebben az esetben elsőfokú kihágási ítélet jellegével bir