Képviselőházi irományok, 1896. XXXVIII. kötet • 1078-1079., CD-CDXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CDXIII. A képviselőház házszabályai

152 GDXIII. szám. 811. §. Mind az általános vitában, mind a részletes tárgyaláskor az egyes pontoknál, az alább irt kivételekkel, mindenki csak egyszer szólhat. 212. §. A megkezdett beszédet az ülés folyama alatt kell bevégezni s azt a következő ülésben folytatni nem szabad. A szólásra felirottak közül azon tag, kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bir vagy az ülés idejének meghosszabbítását kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni, egész be­szédjének a következő ülésre halaszt­hatása végett s e felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt, mely szavazáshoz a tanácskozásra megkivántató 40 tag jelenléte elég­séges. 213. §. Ha szólásra többé senki sincs, fel­jegyezve, az elnök kérdést intéz a házhoz az iránt, hogy van-e szólni kivánó és ha felhivására senki sem jelentkeznék, a vitát bezárja. A vita bezárása után szavazás előtt még egyszer szólhatnak: a központi és külön bizottságok, illetőleg a kisebb­ségi vagy különvélemény előadói, az inditványozó, ha az indítvány nem bizottságilag tárgyaltatott, az elleninditvány beadója, ha azt kivüle még kilenczen aláirtak. A módositvány elleninditványnak nem tekintetvén, annak előterjesztő­jét a kétszer szóihatás joga nem illeti, mely kérdés felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt. 214. §. A ministerek az 1848 : III. t -ez. 28-ik §-a alapján bármikor felszólal­hatnak. A ministerek megbizottjai, kik a háznak előre bejelentendők, a szüksé­ges felvilágosítások adása végett a tárgyalás folyamában és a szavazási kérdés feltevése előtt szintén szót kérhetnek, nemkülönben a bizottsági előadók is, a hozzájok intézett kér­désekre, vagy a vita alatt felmerült kételyekre nézve. 215. §. Szót kérhetnek bármikor azok is, a kik; a) netaláni személyes megtáma­dásra válaszolni, b) szavaik félremagyarázását rövi­den helyreigazítani, vagy c) a ház szabályaira azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak, mely alkalommal azonban magához a vita tárgyához nem szól­hatnak ; d) a kik az általuk beadott indít­ványt vagy módositványt akarják visszavonni. 216. §. Indítványt, ellen indítványt és mó­dositványt mindig irásba foglalva kell beadni, s azok kinyomatása iránt a ház vita nélkül, egyszerű szavazás­sal határoz. 217. §. Az indítványozónak mindig jogá­ban áll indítványát visszavonni; ha azonban más valaki azt magáévá teszi, az első inditványozó jogaiba lép s a netalán már megkezdett tár­gyalás tovább foly.

Next

/
Thumbnails
Contents