Képviselőházi irományok, 1896. XXXVIII. kötet • 1078-1079., CD-CDXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CDXIII. A képviselőház házszabályai

CDXIIL szám. 147 fenforog-e az összefórhetienség esete a képviselőre nézve a bejelen­tett ügyben? Ha a bizottság többsége erre a kérdésre igennel felelt és az össze férhetlenségi törvény 24. §-ának al­kalmazása válik szükségessé: az el­nök még a következő kérdést intézi a bizottsághoz: terheli-e a képviselőt az összefér­hetlenségi törvény 21., 22., illetve 23. §-ában megszabott kötelezettség elmulasztása miatt nyilvánvaló rosz­hiszeműsóg ? 181. §. A feltett kérdésekre minden bizott­sági tag (ideértve az elnököt is) egy­szerű »igen«-nel vagy »nem«-mel kö­teles szavazni. A szavazás nyomtatott szavazó-lappal titkosan történik. A szavazás megkezdése előtt az elnök az itélő-bizottság minden tag­jának egy »igen« és egy »nem« szó­val ellátott nyomtatott szavazó-lapot ad át. A szavazás olykép történik, hogy az elnök által feltett kérdésre a bizottság tagjai egyenkint az elnök előtt levő szavazó-szekrénybe adják be összehajtott szavazó-lapjaikat. Ezután beadja minden bizottsági tag a visszamaradt szavazó-lapot egy ellenőrző szekrénybe, mely szin­tén az elnök előtt áll. A szavazó lapon előforduló törlés vagy megjegyzés figyelembe nem vétetik. 182. §, Az elnök a bizottság előtt úgy a szavazatokat, mint az ellenőrző szekrénybe helyezett szavazó-lapokat nyomban külön-külön számba veszi, a szavazás eredményét megállapitja és jegyzőkönybe véteti. A szavazás eredménye kihirde­tendő ; úgy a szavazatok, mint a visszamaradt szavazó-lapok a bizott­ság előtt lepecsótelendők s a Ház elnökéhez teendő jelentéshez csatolva b eterj esztendők. 183. §. Az itélet a feltett kérdésekre be­adott szavazatok többsége alapján mondandó ki, A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az Ítéletben kimondandó, hogy összefórhetienség, illetve roszhiszemű­ség esete nem forog fenn. Az Ítéletbe a feltett kérdések és a szavazás eredménye is felveendő. Ha az összefórhetienség esete meg­állapíttatik és kimondatik, hogy a képviselőt az összeférhetlenségi tör­vény 21., 22., illetve 23. §-aiban foglalt kötelezettségének elmulasz­tása miatt nyilvánvaló roszhiszemű­sóg terheli: az itélő-bizottság a kép­viselő megbízását ítéletében meg­szűntnek nyilvánítja. Ha pedig nyilvánvaló roszhisze­műség nem forog fenn, az ítéletben felhívás intézendő a képviselőhöz, hogy az ítéletnek a képviselőházban történt bejelentésót követő 8 nap alatt vagy az összefórhetienség ese­tét magára nézve szüntesse meg, vagy a képviselői megbízásról mond­jon le. Ha az összefórhetienség fenforgása az összeférhetlenségi törvény 11. §-a alapján mondatott ki, a képviselő megbízása megszűntnek nyilvání­tandó s egyúttal az ítéletben az is kimondandó, hogy az illető képviselő a folyó országgyűlés tartamára újból meg nem választható. Az ítéletbe fölveendő az előkészítő bizottság, illetve a bíróság által meg­állapított költség. Ha az összefór­hetienség megállapíttatik, a költség­10*

Next

/
Thumbnails
Contents