Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.
Irományszámok - 1896-1072. Az összeférhetlenségi bizottságok eljárására vonatkozó szabályoknak a Házszabályokba leendő beillesztésére kiküldött bizottság jelentése
1072. szám. 85 1072. Az összeférheüenségi bizottságok eljárására vonatkozó szabályoknak a Házszabályokba leendő beillesztésére kiküldött bizottság jelentése, Az 1875 : 1. t.-cz. revisiójára kiküldött bizottság, a jelentésében kifejtett okokból, szükségesnek tartotta a törvény revisiója mellett, egyúttal az összeférheüenségi bizottság szervezetére és eljárására vonatkozó Házszabályoknak átdolgozását. A képviselőház e tervezetet 8610. sz. határozatával egy 15 tagú bizottsághoz utasította, mely eljárásáról jelentését a következőkben terjeszti elő. A bizottság a tervezetnek rendelkezéseit szakaszról-szakaszra megvizsgálta s azokon a czélszerünek látszó módosításokat javaslatba hozza, egyszersmind figyelmét kiterjesztette arra is, hogy e novelláris tervezetet, az összeférheüenségi törvényjavaslatnak a Házban elfogadott szövegéhez alkalmazza, — a módosítások javaslatba hozatalánál szem előtt tartva azt, hogy különösen a lényegesebb rendelkezéseken, különös fontos okok nélkül ne változtasson. Tekintettel a rövid időre, mely alatt a bizottságnak munkálatát be kellett fejezni, hogy az még a bekövetkező szünet előtt tárgyalható legyen, — a jelentés csak a tervezeten eszközölt főbb módosítások ismertetésére szorítkozik. Az összeférheüenségi bejelentésekre vonatkozó szabályokat a bizottság kiegészítette azzal, hogy több képviselőre nézve az összeférhetlenség egy bejelentésbe össze nem foglalható; továbbá, hogy ha valamely képviselő maga jelenti be összeférheüenségi esetét, — a bejelentésen aláírásának hitelesítése nem szükséges. Az eljárás rövidítése szempontjából a bejelentett összeférheüenségi esetet nem a Ház, hanem a Ház elnöke, vita és határozat hozatala nélkül, utasítja az összeférheüenségi állandó bizottsághoz. Fontos kiegészítése az eredeti tervezetnek a bizottság által fölvett azon rendelkezés, hogy a képviselő az előkészítő eljárásban tanukép kihallgatható, mely rendelkezéssel az igazság kinyomozása lényegesen előmozdittatik. A bizottság az előkészítő eljárásban, az érdekelt feleknek a tanuk megnevezésére vonatkozó jogát — határidőhöz kötötte, sőt kimondotta, hogy ha a bizottság az előkészítő eljárást az első tárgyalástól számított 60 nap alatt be nem fejezi, a bizottság elnöke erről a Háznak jelentést tenni tartozik; a bejelentés kötelezettsége a bizottság elnökét akkor is terheli, ha a megkeresett hatóság a bizottság megkeresésének eleget nem tett, vagy annak teljesítésében késedelmeskedik.
