Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.
Irományszámok - 1896-1063. Törvényjavaslat a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról
60 1063. szám. beosztandó vármegyei tisztviselők alkalmazhatóságáról közvetlen meggyőződést szerezve, azoknak megfelelő elhelyezéséről gondoskodhassék. Azon törvényhatósági alkalmazottak, a kik egy éven belül bármely okból elhelyezhetők nem lennének, az illető törvényhatóság rendelkezésére fognak bocsáttatni s addig megszerzett nyugdíj-, illetőleg végkielégítési igényeiket az illető vármegyei nyugdíjalap irányában érvényesíthetik és csupán azok, a kik az eddig elfoglalt állások államosítása daczára a kinevezést méltánylandó okok nélkül el nem fogadják, fognak állásukról és a mennyiben az illető törvényhatósági szabályrendeletek másként nem intézkednek, szerzett nyugdíj-, illetve végkielégítési igényükről lemondottaknak tekintetni. 18. §. A törvény életbeléptetése idejének meghatározását és végrehajtását a javaslat 18. §-a azért kívánja a belügy- és pénzügyministerre bízni, mert — a mint az fentebb is érintve volt, — az életbeléptetés előtt nemcsak a részletes utasítások kidolgozása, de az elhelyezéssel, átadással, átvétellel járó teendők és több részletkérdésre nézve még előzetesen a vármegyei törvényhatóságokkal is tárgyalások folytatandók; leghelyesebbnek mutatkozik tehát az életbeléptetési időpont meghatározását a törvény végrehajtására hivatott bel- és pénzügyministerekre bizni. * * * Az előadottak alapján kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy »a vármegyék pénztári és számvevői teendőinek ellátásáról« szóló törvényjavaslatot, — mely a közpénztárak kezelésében és számvitelében lényeges szervezeti egyesítést és egyszerűsítést tesz lehetővé és ez által az egyöntetű, törvényes eljárást, a közvagyon helyes kezelését és ennek szakszerű ellenőrzését megbízhatóbb alapokra helyezi és a községek vagyonkezelése körül is rendet honosít meg, — mely módot nyújt a kormányhatósági felügyelet eredményes gyakorlására és e mellett a vármegyék önkormányzati jogkörét, rendelkezési és felügyeleti hatáskörét egyáltalán nem csorbítja, sőt az anyagi felelősség nagy terhétől szabadítja meg őket és melynek rendelkezései az általános közigazgatási reform keretébe minden zökkenés nélkül beilleszthetők lesznek, — úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1901. évi június hó 15-én. Széli Kálmán s. k., a belügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott m. hir. ministerelnók.