Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.

Irományszámok - 1896-1074. Állami számvevőszék jelentése, a tövényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1900:VI(. törvényczikk), az 1900-iki számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

180 1074. szám. kiadás az ungvári pénzügyi épület építési költségeire vonatkozó végleszámolás eredményeként elrendelt pótmunkák fejében a vállalkozót megillető követelésnek kiegyenlitéséből ered. 3. czímhez. (Dohányjövedék.) Az 5. »Tjj építkezésekre a dohánygyártásnál »rovaton kimutatott 12.442 K 70 f ujabb előirányzat nélküli kiadást a debreczeni dohánygyár gőzfűtésre való berendezése, az egri dohánygyárnál építtetett szertári raktár költsége, a kolozsvári gyárnál a gőzfűtés és szellőztetés berendezése, a selmeczi. gyárnál a szárító helyiség, gőzfűtés és szellőztetés berendezése és végül a zenggi gyárnál a bóra ellen való védekezés czéljából szükségessé vált pótmunkák költségei idézték elő. 4. czímhez. (Sójövedék.) A 4. rovaton kimutatott 969 K 50 f előirányzat nélküli kiadás az akna-szlatinai csendőrlaktanya czéljaira megvett telek vételárából és illetékéből származik, mely telek megszerzése azért vált szükségessé, mert a régi laktanya alatt a talaj sülyedni kezdett s ennek folytán az áttelepítés iránt sürgősen intézkedni kellett. 6. czímhez. (Fém- és opilbányászat.) Az 1. »A körmöczbányai »Nándor« altárnaberendezésére é"s a bányatulajdon kiegészitésére« rovaton kimutatott 2.451 K 34 f túlkiadás a bányamű megszerzése után járó 12.000 K átiratási költségéből ered. Az 5. »A kereszthegyi bányamű zúzója, szállítási és vizemelési berendezésének folytatólagos átalakitására« rovaton kimutatott 1.285 K 66 f túlkiadást az a körülmény okozta, hogy a ravaszpatak-kereszthegyi villamos munka-átvitel vezetékének felállítása czéljából egy magántelekre szolgalmi jog volt telekkönyvileg biztosítandó, mely jog megszerzéseért a telektulajdonosnak 1.800 K-t kellett fizetni. 8. czímhez. (M. kir. államvasutak gépgyára, diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár és m. kir. állami vasművek.) E czímnél a 22. és 23. rovatokon kimutatott kiadásokra nézve megjegyzi a minister, hogy azok részben ezen czím rendes kiadásai 2. rovatának 3. alrovata alatt, részben pedig a 4. rovat 1. alrovata alatt engedélyezett hitelben fedezetet találnak, de beruházási jellegüknél fogva, mint előirányzat nélküli beruházások voltak elszámolandók s az előbb emiitett alrovatokon elérendő megtakarításokkal ellen súly oztatni fognak. A 24. rovaton kimutatott 10.982 K 33 f előirányzat nélküli kiadást Vajdahunyadon a gyalár-retyisorai elektromos vontatásnak az üzem érdekében elkerülhetetlen szükségessé vált berendezése idézte elő. A 25. és 26. rovatokon kimutatott 92.713 K 12 fillér, illetve 153.530 K 64 f előirányzat nélküli kiadások a m. kir. államvasutak gépgyára és a diósgyőri vas- és aczélgyár építésének és berendezésének kiegészítésére, valamint a pereczesi völgyben létesítendő bányatelep költségeire felvett kölcsönökből fedezendők és a gyárak üzemi eredményeit, valamint költségvetési biteleit nem érintik. 9. czímhez. (Sótermélés.) A 2. »Tér-haszonélvezeti és épület-tulajdonjog-megszerzési költségek* rovaton kitüntetett 1.400 K előirányzat nélküli kiadás a marosujvári 77. sz. tjkv. 152. és 153. hrsz. alatt foglalt ingatlanra vezetett térhaszonélvezeti és tulajdonjog felett megindított per folyománya, mely per egyezséggel fejeztetvén be, a jogosultaknak 1.400 K volt fizetendő; a 3. »Megvásárolt telek vételára« rovat alatt kimutatott 1.400 K előirányzat nélküli kiadás pedig az »Erzsébet« tartalékbánya czéljaira Parajdon vásárolt telek vételárát képezi. 10. czímhez. (Állami épületek.) A 3. rovat alatt mutatkozó 41 K 80 f előirányzat nélküli kiadás a Győrött építeni szándékolt pénzügyi palota telkének megvizsgálása czéljából kiküldött épitész-mérnök útiköltségeiből keletkezett.