Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.

Irományszámok - 1896-1061. A közigazgatási bizottság jelentése "a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

8 1061. szám. ságot és megbízhatóságot, hanem arra is, hogy már most jó előre létesítsük azon előfeltételeket, melyek a közigazgatási reform végrehajtásának pillanatában meg nem valósithatók, de a mely előfeltételek készenállása a szerves reform végrehajtását megkönnyíteni és előmozdítani fogja annál is inkább, mert ezeken az irányelveken alapuló intézkedések szintén átültethetők és behelyezhetők lesznek a nagy reform keretébe, sőt még jobban, mert addig is az élet tűzpróbáján átesve, a gyakorlati tapasztalatok alapján véglegesen megbírálva, annak idején teljes megnyugvással kodifikálhatok lesznek. Tévedés volna tehát azt gondolni, hogy a közigazgatás egyszerűsítése az organicus reform elhalasztását vagy elodázását jelenti, sőt ellenkezőleg a megcsontosodott alakiságok előzetes kiküszöbölése és az idők folyamán képződött és sok kifogás alá eső elszigetelt és bonyolult gyakorlatnak megszüntetése által, a közigazgatás általános szervezeti reformját előkészíteni s végrehajtását annak idején jelentékeny mérvben megkönnyíteni fogja. A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat a közigazgatási eljárás és ügyvitelnek legjobban igénybe vett és legtöbb panaszra okot szolgáltató ágazatait igyekszik a modern közigazgatás alapfeltételeivel összhangzásba hozni. így a) a jogorvoslati módozatoknak és határidőknek egységesítése által a közigazgatási ügyekben a jogorvoslatok terén ma fennálló teljes rendszertelenséget szünteti meg; b) a rendőri bíráskodás terén a hatósági fokozatoknak és a jogorvoslati haláridőknek egységes megállapítása, valamint a büntető parancs intézményének életbeléptetése által, az eljárás gyorsítását, a közönségnek az esetleges zaklatásoktól és hiábavaló költségektől, a hatóságoknak felesleges munkától és időveszteségtől való megkimélését biztosítja; c) a kihágási büntetéspénzek rendeltetésének, szövevényes kezelésének, nyilvántar tásának és elszámolásának egységes alapon való rendezése által ezen pénzek indokolatlan és czéltalan elforgácsolását megakadályozza, másfelől a pénzkezelés hatályosabb ellenőrzését lehetővé teszi; d) a postaintézménynek igénybevétele által a kézbesítés fontos ügyét igyekszik a modern élet követelményeivel összhangzásba hozni; e) az általános és állandó jellegű kormányrendeleteknek, a közigazgatási eljárás egyszerűsítése szempontjából való átvizsgálása, megfelelő módosítása és kiselejtezése s a fenmaradó rendeletek gyűjteménybe leendő foglalása által, az ügyvitel egyöntetűségének és összhangjának sarkalatos alkatelemét biztosítja; f) a törvényes hatáskörök épségben tartása mellett, a vármegyei, központi és járási, továbbá a községi (kör) jegyzői, valamint a közigazgatási bizottsági és gyámügyi ügyvitelnek, a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok, továbbá a községek ügyvitelére vonatkozó alapelveknek, az eljárásban a szóbeliség és közvetlenség lehető érvényesítésével, a távbeszélő hálózatnak mennél kiterjedtebb mértékben való igénybevételével, az időszaki jelentések, kimutatások, nyilvántartások kevesbitésével és egyszerűsítésével, megfelelő irományminták megállapításával való egységes szabályozása és megjavítása által, az alakiságokkal telitett rendszertelen s ennélfogva az ügymenetet megbénító, másfelől a hatóságokat munkával túlterhelő bürokratikus eljárást szünteti meg; g) a vármegyei központi és járási, továbbá a gyámpénztári pénzkezelés és számvitel szabályainak, valamint a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok és a községek pénzkezelésére és számvitelére vonatkozó alapelveknek egységes megállapítása által és a postatakarékpénztár igénybevétele által az ügyvitellel lényegileg azonos hibákban szenvedő, s a változott pénzforgalmi viszonyoknak egyáltalán meg nem felelő eddigi eljárást teljesen átalakítja. A fentebbiek szerint a törvényjavaslatnak egyik mélyreható intézkedését a jogorvoslatok egységes megállapítása képezi, mely szempontból a javaslat a felek felebbezési jogára vonatkozólag, kétrendbeli korlátozást tartalmaz: 1-ör kizárja a felebbvitelt a harmadfokú hatá-