Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

1049. szám. m 4:2. §. A törvénynyei ellenkező szabályok hatályon kívül helyezése. A 42. §. általánosságban kimondja, hogy a törvényeknek, rendeleteknek és szabály­rendeleteknek ezzel a törvénynyel ellenkező rendelkezései a törvény életbelépésével hatályu­kat vesztik. Elvi szempontból és világosság kedveért kivánatos lenne, hogy a hatályukat vesztő összes törvények és törvényszakaszok taxatíve felsoroltassanak. Ennél a törvényjavaslatnál azonban a kimerítő taxatio majdnem leküzdhetetlen gya­korlati nehézségekbe ütközik. Az egyszerűsítési törvényjavaslat ugyanis — a maga külön­leges jellegénél fogva — fennálló közigazgatási törvényeinknek jóformán mindenikét, a külön­böző törvényszakaszoknak megszámlálhatatlan. mennyiségét érinti, módosítja, hatályon kivül helyezi. A törvényjavaslatnak egy-egy irányelve, igy például az egységes (15 napos) felebb­viteli határidő, vagy az egységes kihágási forumok rendszere, vagy a kihágási büntetéspénzek egységes rendeltetése stb. számtalan törvényünknek egyes szakaszait, néha egyes bekezdéseit, sorait vagy szavait módosítja, vagy helyezi hatályon kivül. így a módosított és hatályon kívül helyezett törvényszakaszoknak felsorolása majdnem olyan terjedelmes lenne, mint maga az egyszerűsítési törvény; azonkívül a leggondosabb összeállítás mellett is alig tarthatna igényt teljes megbízhatóságra. Ekként a megoldást a végrehajtási rendeleteknek és a törvény alkalmazásának kell fentartani. Különben az egyszerűsítési törvényjavaslat olyan tiszta, könnyen érthető és félre­magyarázhatatlan szabályokat állit fel, hogy a hatályukat vesztő törvényszakaszoknak a tör­vényben fel nem sorolásából vitás kérdések az életben alig támadhatnak. A mi pedig a rendeleti és szabályrendeleti jogot illeti, minthogy a fennálló általános rendeleteket és a szabályrendeleteket az egyes ministereknek és a helyhatóságoknak az egy­szerűsítés czéljából úgyis át kell vizsgálniuk (31. és 35. §.) : a rendszeres átvizsgáláskor kínál­kozik a legjobb alkalom a fenmaradó és érvénytelenné váló szabályok pontos megállapítására. önként értetődik, hogy a katonai törvényeket s az ezek végrehajtásaként kibocsátolt utasításokat, rendelkezéseket és szabályokat az egyszerűsítési törvény csak annyiban fogja érinteni, a mennyiben ezek alapján kizárólag közigazgatási hatóságok járnak el; tehát a katona­ügyi rendeleteknek e törvény értelmében foganatosítandó reviziója is csupán a közigazgatási hatóságok katonaügyi eljárásának lehető egyszerűsítésére vonatkozik. Még inkább természetes, hogy a katonai egyénekre vonatkozó külön joghatóság teljesen érintetlenül marad. 43. §. Adó- és illetékügyek. E törvény rendelkezései az adó- és illetékügyekre azért nem terjednek ki, mert ez ügyek különleges természetére, valamint arra való tekintettel, hogy a pénzügyi törvények és sza­bályok a magyar birodalom egész területére kiterjednek: a leghelyesebb megoldásnak az mutatkozik, hogy a pénzügyminister úr — az általános egyszerűsítési törvény alapelveinek figyelembe vételével — az adó- és illetékügyek egész területén szükséges és lehető egyszerű­sítések megvalósítása végett külön törvényjavaslatot dolgozzon ki és terjeszszen elb'. Ezt a pénzügyminister úr határozottan meg is Ígérte. 89'

Next

/
Thumbnails
Contents