Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

196 1049. szám. vevő teendő nincs, és hogy ennek folytán ily helyeken a kézbesitést más teendőkkel kellene egyesíteni, a mi lényegileg egyértelmű volna a mái állapot fentartásával. A postaintézménynek a kézbesítések körül minél nagyobb mértékű igénybevétele mellett szól egyrészt annak modern jellege, pontossága, gyorsasága és megbízhatósága; másrészt az a körülmény, hogy posta % vagy legalább a postai szolgálatnak valaminő alakja ma már mindenütt létezik, úgy, hogy a posta minden szervezeti változtatás nélkül, a postai közegek számának egyszerű felemelése mellett képes lesz közvetlenül ellátni a hivatalos kézbesítéseket, a melyeket közvetve ma is teljesít, a mennyiben a kézbesítendő iratok hatóságtól hatóságig most is postai utón szállíttatnak, tehát csak egy további lépés, hogy a posta a kézbesítéseket közvetlenül foganatosítsa. Igaz ugyan, hogy Magyarország 12.614 községe közül eddig csak 3772 helyen van postahivatal és azonkívül idáig csak 868 községben jár faluzó levélhordó, úgy hogy a községeknek majdnem két harmada a posta közvetlen szolgálati körén kívül esik, tehát e helyeken a tényleges állapot egyelőre lényegesen változni nem fog, mert ugyanazok fogják ezentúl is a kézbesítéseket foganatosítani, kik azt eddig is tették. Mégis kétségtelen, hogy a posta útján való kézbesítés e téren is lényeges egyszerűsítést fog előidézni, mert a kézbesítendő hivatalos iratok egy része egyszerű levél módjára fog kezeltetni, minek következménye az lesz, hogy az eddig kivétel nélkül vevény vagy kézbesítő könyv mellett foganatosított kézbesítések egy nagy része elesik. Azonkívül nem szabad felednünk, hogy a postaintézmény folyton fejlődik, hogy mindig több és több helyen létesíttetik postahivatal és hogy a faluzó levélhordói intézmény remélhetőleg rövid idő múlva általánossá fog válni. Ily úton az egyelőre községi közegek által teljesítendő küldöncz-postaszolgálat mind szűkebb határok közé szorul és a faluzó levélhordói intézmény általános elterjedésekor egészen meg fog szűnni. Mihelyt pedig ez bekövetkezik, ezzel kapcsolatosan a hivatalos kézbesítések foganatosítása is általában a postára lesz átruházva. Figyelmet érdemel még az a körülmény is, hogy épen a kézbesítési szolgálatnak a postára ruházása maga után fogja vonni a posta, különösen a faluzó levélhordói intézménynek gyorsabb fejlesztését is. E fejlesztés az államra és községekre nézve azért nem jár számbavehető megterheltetéssel, mert a községek annak folytán, hogy a faluzó levélhordói intézmény általánosításakor felmentetnek a külön postaküldönczök tartásának, valamint a most is őket terhelő hatósági kézbesítéseknek költségeitől, indokoltan részt vehetnek a faluzó levélhordói intézmény mérsékelt költségeiben, a mely intézmény a nagyközönség igen fontos magán és különösen gazdasági érdekeinek kielégítésére is hivatott. A községeknek e czímen való hozzájárulása előreláthatólag nem lesz magasabb, mint a jelenlegi kötelező községi postaküldönez-szolgálat költségeinek 75°/o-a; tehát a községeknél inkább tehercsökkenésről, mint emelkedésről van szó. A mi pedig úgy a faluzó levélhordói intézmény általánosításából, mint különösen a székesfővárosi s a nagyobb vidéki városi postahivataloknál a tisztviselői s kézbesítői létszám szaporításából, valamint a dologi kiadások növekedéséből, végül a postamesterek kézbesítési átalányának és kezelési illetményeinek esetleges emeléséből az államra háruló, számszerű pontossággal előre alig kimutatható költségtöbbletet illeti: ez egyfelől az egyes államhivatalok mostani külön kézbesítői állásainak fokozatos megszüntetéséből, illetőleg a kézbesítőknek más hivatali teendőkre felhasználásából előálló költségmegtakarítással, másfelől a portómentesség újból szabályozása, vagyis a portómentességgel való visszaélések meggátlását czélzó intézkedések keresztülvitele esetén várható postabevétel-többlettel előreláthatólag pénzügyileg is ellensúlyozva lesz.