Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1040. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közösügyi kiadások hozzájárulási arányának újból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

1040. szám. 11 II. Az 1889-1898. években befolyt egyenes és közvetett adók alapján. A magyar korona országaiban A birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban Az egyenes és közvetett adók bruttó ösz­szege (A. füzet, I. kim.) ....... Ebből levonandók: 1. az átfutok összege (A. füzet, III. kim.) 517,255.694 frt 2. a csupán a magyar korona országaiban egyoldalúlag létesi­tett adók (A. füzet, V. kim.) közül a*) alatt részletezették összege 312,338.356 » Arány : 33-04 Marad Praecipuum figyelembevétele mellett a fennebbi számítási alapból levonan­dók a volt határőrvidék bevételei . . Marad ekkóp (határőrvidék nélkül i forint 2.865.460,567 829,594.050 2.035.866,517 ") 60,095.184 1,975.771,333 Egyenes ós közvetett adók bruttó összege (A. füzet, II. kim.) ........ - Ebből levonandók; 1. az átfutok összege (A. füzet, IV. kim.) 104,876.528 frt 2. a csupán a biro­dalmi tanácsban képviselt királysá­gok- és országokban egyoldalúlag létesí­tett új adók összege (A. füzet, VI. kim.) 84,778.400 » Marad Arány : 66*96 Marad (mint fentebb) forint 4.315,878.077 189,654.928 4.126,223.149 4.126,223.149 tehát a Magyarországot (határőrvidék nélkül) terhelő arány: 3238. Minthogy azonban az 1872. évi IV. törvényczikk értelmében a közösügyi kiadásokból 2"/o előzete­sen már is a magyar korona országait terheli, ez a 32-38 aránykulcs a közösügyi kiadásoknak csak 98°/o-ára alkalmazandó úgy, hogy ez való­jában az összes közösügyi kiadásoknak csak 31.73°/o-át képezi, ehhez adva a 2°/o-ot, a quota lenne: a 2%-os praecipuummal együtt = 3373 : 6627. *) a) A vasúti és gőzhajózási szállítás hasz­nálata utáni adó 6) a nyereményadó c) a fegyveradó és vadászati adó . • . d) a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék utáni adónak 7°/o-kal törtónt fel­emelése . (Az 1883. évi VII. törvényczikk szerint 10°/o, előbb a jogilletékeknél számoltatott el 3%-kal, itt tehát csu­pán a 7°/o-nyi emelkedés vétetett fel; 31,992.407 X 70 \ löo T) e) az általános jövedelmi pótadó, azon kerekszámban 3 millió frtos részének levonásával, a mely azelőtt föld- ós házadó czímén fordult elö, de ezen leszállítása s az álta­pótadó felemelése 78,506.281 frt, 1,962.769 » 4,700.020 » 22,394.685 > **) A volt magyar és a volt horvát-szlavón határőrvidék egyenes és közvetett adója tesz (A. fü­zet, VII. kim.) 95.105,589 frtot. Ebből azonban levonandók : a czímén adók tóteleinek lános jövedelmi folytán jelenleg pótadó czímén fordul elő (168,028.291—30,000.000) .... f) a czukor, kávé ós sör fogyasztása utáni adók g) a bélyegzett marha- és lólevélürlapok, a hirdetmények és a külföldi sors­jegyek lebélyegzése utáni bélyeg­illetékek h) a dohányjövedáknól a beviteli ós ter­melési engedélyilletékek Összesen 138,028,291 » 56,924.051 » 7,163.556 > 2,658.703 » 312,338.356 frt. a bélyegjövedékre eső a dohányjövedókre » a lottojövedókre » a sójövedókre » minthogy e bevételi ágak után a jövedelem már az 1867. évet megelő­zőleg és később is a polgári közigazgatás javára esett és az 1867., 1878. és 1888. években az adóképessóg meg­állapítása alkalmával a magyar korona orszá­gai jövedelmekónt vé­tetett tekintetbe : 1,800.000 frt, 19,631.112 > 53.841 » 13,525.452 » összesen tehát levonva 35,010 .405 frtot, marad figyelembe veendő a fennebbi 60,095.184 frt. a*

Next

/
Thumbnails
Contents